~ Anwarion Szerepjáték ~


A piactér

A város két, a kontinenst átszelő kereskedelmi útvonal metszéspontjában fekszik, így természetes, hogy az ezeken át bőséggel áramlik a portéka falai közé. Ennek megfelelően több kisebb, nagyobb piactérrel bír. Állatvásárán a vágójószágtól, az idomított sólymon át egészen az egzotikus bestiákig minden megtalálható, míg árutőzsdéjére, s kereskedőcsarnokába a kikötőtől forgalmas csatornán hajózzák be a bárkák szállítmányait. A bankházak folyton nyüzsgő környékét tartják a városnegyed lüktető szívének. A folyampiacon hosszú csónakokból kínálják áruikat a kofák - mikhez száraz lábbal hozzájutni nem lehet-, a halászok édesvízi halakat és a tenger gyümölcseit egyaránt szállítják a vízparti halpiacokra. Noha a közbiztonságra erőst ügyelnek, a zsebtolvajok és pénzváltók könnyen megkopaszthatják az óvatlanokat.


profile picture Aurora D'Lange
Aurora D'Lange
2020-04-03 08:06
Titulus: Bársonytalpú settenkedő
Hozzászólások száma: 49
Regisztráció ideje: 2016-09-08 17:07:43
[A szónoklat - intermezzo a Vég eljöveteléhez?]
(Reagsorrend: Notdraek, Aurora, Lord Isenaar, Innon Zul)

(A Kúriában)
Viszonylag késő estét üt az óra, amikor elkészülve átvág az emeleten, és meg sem áll a közös terem bejáratáig, ahol bevárja a néhai grófot, ahogyan azt megbeszélték. Megérkeztére biccent, s egyenest az Istállóba indulnak, ahol már várja őket a két felnyergelt hátas. Aprót simít az okos, éjfekete kanca fején, s kivezetve őt a pajtából, felpattan rá

- Egy jó fél, háromnegyed óra, mire elérjük a Piactéren található Malomházat. Ha számításaim nem csalnak, pont odaérünk majd időben.

(A piactér - Malomház)
Az úton nem sokat szól a férfihez, leginkább gondolataiba merülve ül lova hátán, s még az ilyenkor is élettel teli városka utcáit fürkészi. A jövő ismét furának és bizonytalannak tűnik, s maga sem érti néha, miért is erőlködik ennyire azon, hogy látszólag apróságoknak nagyobb jelentőséget tulajdonít...noha lassan úgy tűnik, nem csak ő gondolja vészjóslónak a felbukkanó törp ügyét, hiszen Anabell is óva intette, Iseenar pedig beleegyezett, hogy elmegy vele. A piactérre érve keres egy félreeső helyet, ahová kiköthetik a lovakat, s a Malomház felé indulhatnak, ami egy pár percnyi séta. Közelebb érve már hallhatják a kiszűrődő hangokat.

- Nem úgy tűnik, mintha a tömeg hatalmas lenne...de nem fog ártani óvatosnak lenni. - bevárja a férfit, s megpróbál nem túl hangosan, nem túl felűnően benyitni az ajtón.

 

profile picture Notdraek Vandran
Notdraek Vandran
2020-04-02 14:23
Titulus: A Vég Hírnöke
Hozzászólások száma: 25
Regisztráció ideje: 2020-03-31 07:23:44
A parasztok és a megjelent vendégek a malomház bejáratánál állnak. Többen jelentek meg, mint a törpe valaha képzelte, de igy sincs két tucatnál több jelentkező. A házigazdája csillogó szemekkel nézni, ahogy a törp a malom belső álványzatára mászik, és mindenki felett körül belül három méterrel megáll. Sem a hangja, sem a megjelenése nem karizmatikus, és láthatólag szorong eleinte, de végül erőt vesz magát, és nekilát.

"Kedves egybegyűltek. Tudjátok jól, hogy nem vagyok a szavak embere, és nem is rabolnám sokáig az időtök, amiből úgysincs már sok hátra. Ahogy tudjátok, a vég közel van, és a világ, amiben élünk, az ország, ami uralkodik fölöttünk, a föld, ami a lábunk alatt van, el fog múlni. "

Valaki közbekiabál, hogy "Úgy van!"

"Ennek tudatában én azt javaslom, hogy mindnyájan tegyétek azt, amit a lelkiismeretek sugall. Aki jó, legyen jó, és aki gonosz, ma még megváltozhat, és jót tehet. Igyis-úgyis az elmúlás vár rá, és a holnap nem biztos, hogy eljön. Nektek - és nekem - csak a most, a mai nap adatott."

Többen tapsolni kezdenek.

 

profile picture Lord Isenaar
Lord Isenaar
2018-01-10 22:35
Titulus: A száműzött fejedelem
Hozzászólások száma: 62
Regisztráció ideje: 2018-01-06 16:47:19
[piactéri intermezzo]

*Éppen távozóban van már a piactérről, a piac kieső és elhagyatottabb külső része felé ballag ahol már nem oly díszes pultokról kínálják portékáikat az árusok, hanem csak egyszerű deszkabódék várják a vásárlókat. Sőt a deszkabódék között melyeknek teteje is van, több egyszerű szalmabála hever, mint alkalmi kínálóasztal. Már az árusok java elment, a maradék is szedelőcködik elfelé. A sok düledező bódé valóságos labirintust képez a hatalmas téren.*
~elvégre sikerült mindent beszereznem, mire szükség volt. És az árakra sem lehet panasz~ * azonban jó ideje olyan érzése van, mintha figyelnék, és talán követné valaki. Éberen nézelődik körbe, miközben a kijáratot keresi a szemével. Hátára van szíjazva szokás szerint a díszes pajzsa, és a pallos az oldalán billeg.
Egyszerre egy hosszú nyílvessző fúródik a lába előtti szalmabálába. És bár a vadász elég pontosan lőtte ki a nyilat ( talán a pajzs tulajdonságának köszönhetően ) az célt téveszt pár centiméterrel és elvéti a koponyáját. Azonnal hátrafordul és meg is tudja állapítani a lövés irányát.* ~a kis harangtoronyból lőttek~ *már látja ahogyan három alak futva közelít feléje félrelökdösve a népeket.*
~ csak pár másodpercem van~ és villámgyorsan felméri a helyzetét. Az íjász nem fog egyhamar lekászálódni fentről, de addig is veszélyes. A három alak közül kettő inkább vékonynak tetszik és nem lát náluk komolyabb fegyvert. A harmadik a ’melák’ mögöttük lemaradva közelít, oldalán láncon függő fegyverrel. ~harci kalapács láncra fűzve, az veszélyes lehet..ha két ember ki tudnék ütni akkor valószínűleg megfutamodnának. Ezek hitvány bérgyilkosok, nem képzett katonák.~ * Igyekszik úgy helyezkedni hogy a támadók csak egy irányból csaphassanak le rá, és akadályozzák egymást a támadásban. ~ a szalmabála jó kiinduló pont lehet~ és villámgyorsan kihúzza kardját a hüvelyéből. ~fontos hogy ne tudjanak bekeríteni~ futást színlelve megindul a szalmabála felé ahol két oldalt rozoga bódék állnak. Az üldözői két csoportra szakadnak vélve hogy meg akar lépni. Az egyik vékony harcossal hirtelen szembefordul és már lendíti is a pallost. Láthatóvá válik amaz fegyvere két ollószerű éles penge a kezére szíjazva.* ~ollós katár, igazi orgyilkos fegyver~. *Támadója sikeresen hárítja csapását de a földre kerül. Eközben megérkezik társa is aki ugyanolyan fegyverrel támad. Isenaar most felugrik a bálára elmozdulva a szúrás elől. Majd hirtelen fordulattal beugrik a bódéba, ami maximum három személyes ha lehet. A támadója azonnal utána ugorna, de Ő megragadja a felső tartó oszlopot és hatalmas lendülettel két lábbal arcon rúgja. ~na ez sem kel fel mostanában~ még egyet hintázik, és felhúzza magát a bódé tetejére. Eközben a melák is odaér, és megpörgetve a harci kalapácsot támad. ~még jó hogy csak egy méteres láncon van~ * a csapások nem találnak, csak úgy döng a bódé a csapásoktól. A melák felismerve a veszélyt, kézmozdulattal utasítja a talpon maradt társát kövesse Isenaart. Az felkapaszkodik, és Isenaar hatalmas rúgással azt is elintézi. Egyszeriben metsző fájdalom hasít tomporába, egy nyílvessző fúródik bele. ~rohadt életbe~ *nem ment mélyre, így azonnal kirántja és ordít egy hatalmasat. Közben a melák már felkapaszkodott utána és vészt jóslóan közeledik a pörgő kalapáccsal. Isenaar lendületet vesz és ugrik,.. át a másik bódé tetejére. Még érzi hogy a kalapács a hátán lévő pajzson csattan. A melák is elszánja magát gondolva ’üldözés lesz ez’ és ugrik. Azonban Isenaar megfordul és szem magasságban kinyújtja a kardját, a támadó egyenesen beleugrik a pengébe. Teljesen átfúrja a nyakát és a kalapács messzire repül a kezéből. Összerogyik és leesik a bódé tetejéről. Ezt látva korábbi támadója feltápászkodik és futásnak ered. A másik nem tér magához, dől az arcából a vér. A bódé tetejéről jól átlátható a piac és Isenaar már tudja merre menjen tovább. ~de sürgősen ám , mert már riadóztatták az őrséget is~.* Leugrik, felkapja hátizsákját és futva távozik..*