~ Anwarion Szerepjáték ~


A piactér

A város két, a kontinenst átszelő kereskedelmi útvonal metszéspontjában fekszik, így természetes, hogy az ezeken át bőséggel áramlik a portéka falai közé. Ennek megfelelően több kisebb, nagyobb piactérrel bír. Állatvásárán a vágójószágtól, az idomított sólymon át egészen az egzotikus bestiákig minden megtalálható, míg árutőzsdéjére, s kereskedőcsarnokába a kikötőtől forgalmas csatornán hajózzák be a bárkák szállítmányait. A bankházak folyton nyüzsgő környékét tartják a városnegyed lüktető szívének. A folyampiacon hosszú csónakokból kínálják áruikat a kofák - mikhez száraz lábbal hozzájutni nem lehet-, a halászok édesvízi halakat és a tenger gyümölcseit egyaránt szállítják a vízparti halpiacokra. Noha a közbiztonságra erőst ügyelnek, a zsebtolvajok és pénzváltók könnyen megkopaszthatják az óvatlanokat.


profile picture Tacoronte del Notturio
Tacoronte del Notturio
2022-08-07 23:11
Titulus: Az öreg fejvadász
Hozzászólások száma: 35
Regisztráció ideje: 2022-07-25 20:59:03
Elcsípett beszélgetés

Egy kiadós és alapos motozás után ( amit a városi őrség pribékjei sem csinálnának jobban ) nagy nehezen de megkerül az a bizonyos fiola. Azért addig elég sokat nyúl mellé Keila és minden próbálkozásra az egyébként függeszkedő helyzetben lévő, tehát lógó Taco összerándul. Vagy mert csiklandozza, vagy a fejvadász reflexek vagy…a valóban szokatlan érintés miatt. És bár Keila elvéti a célzást, annyit még így is elér hogy a kutyák szűkölve rebbenek szét és a petróleum származék a nyomukat ideiglenesen elfedi. Csaholásuk továbbra is intő jelként hallatszik tova.

Az esés és földet érés után valóban eléggé összekeverednek, a végtagok és személyek, ahogy esik úgy puffan mindkettő üldözött. Az egy főre eső ( ez esetben Keila ez a fő ) Taco-k száma kellemetlenné teszi ezt az intim de korántsem meghitt találkozást.

A korábban feltett kérdésre már csak azért sem tud hirtelen válaszolni mert igyekszik kihámozni végtagjait a nő mellől, és mögül, vagy körül, hogy végre leszállhasson róla.

-Bocsánat, ez nem volt a terv része.. – szabadkozik.

Felsegíti a kilapított nőt, kimászik a bűzös haltárolóból és segít Keilának is kikecmeregni.

Ekkor a már majdnem porig égett fogadó nyugati támfala hatalmas robajjal kidől, maga alá temetve pár ártatlan és ártalmas embert közöttük jó néhányat a városi őrség katonái közül.
A por és hamu forró szele megcsapja őket is és a törmelékektől már nem látják többé az üldözőiket. Aligha tudnak ezen a torlaszon majd átjutni az biztos.

Eltekint a sötét sikátor felé és most már mindegy is, hogy hova vezet mert nincs másfelé út.
Leporolja Keilát óvatosan, és végignéz a csapzott lányon. A ruhája véres, koszos és közepesen halszagú. Arca akár egy kéményseprő növendéknek az első sikeres kéménytakarítás után.

- Így nem jutunk messzire. – Mondja fanyarul és ráterítené a bőr köpönyegét a nőre.

Igaz ettől meg egészen furcsán fog kinézni mert a férfi háromnegyedes kabátja neki a földet veri majd de…sebaj. Úgysem mennek messzire.

// Sikerült megdobni a menekülő utat a sikátoron át //

-Jöjjön Keila indulnunk kell. – fogná meg a kezét most már, gondolva hogy elege volt a nőnek a hurcibálásból.

Ahogy elindulnak a sikátorban pár lépés után már látható hogy az bizonyosan vezet valahova , a túlvége felől is érkeznek emberek. Sokan a kapualjban ácsorognak a szerencsétlenséget tisztes távolból vizslatják. Ugyancsak elámulnak a furcsa pároson.

- Innen két sarokra van csak a Vörös Kakas, ott menedéket találunk. -


Indulna el kézen fogva a nővel Ralenta asszonysághoz, akire bízvást számíthat a megfáradt, meggyötört és üldözött lélek. Ez tűnik most a legjobb választásnak mindkettejük számára.

 

profile picture Keila Lianore
Keila Lianore
2022-08-07 19:50

Hozzászólások száma: 26
Regisztráció ideje: 2022-07-27 18:40:59
Elcsípett beszélgetés

Túl sokat jelenlegi helyzetében nem tud tenni. Egyszerűen csak lóg a férfin, mint egy ott felejtett hátizsák, túlontúl beszélni sem kívánkozik a kellemetlen szituáció végett. Taco tudja mit csinál, tudja merre tart, így már csak akkor eszmél fel igazán amikor földet érnek a sikátor előtt.
- Megmenekültünk? - enged el egy halk, bizonytalan kérdést, ám másodpercekkel később már hallja is a tépőfogak csattogását és az éles karmok kaparását az egyik utcasarkon. A választ már előre tudja, kár is volt feltennie.
- Milyen fiolát? Honnan? - ijedten kapkodja a fejét, és ugye mivel vak azért nem olyan egyszerű kitalálnia hogy hol is lehetnek az aprócska flaskák. Egy darabig még tétovázik, ujjait odaemeli a férfihez majd elrántja, igyekszik nagyjából rájönni, hogy hol is lehet az a bizonyos zseb és melyik. Egye kukac, egyszer élünk alapon nyúl a farzsebbe mely üres, majd az övéherz s egyre kétségbeesettebben keresi a kabát mély zsebeit. - Heuréka! -büszke mosoly állapodik meg az ajkain amint kirántja az egyiket.
Hallja ahogy a fa szerkezet teteje nyílik, majd lezuhannak a kemény lécekre, bele az áporodott bűzbe. Egy halk, fájdalmas nyögés hagyja el az ajkait, amikor a férfi korántsem pille könnyű súlya a derekára zuhan, de ekkorka fájdalmat még könnyedén elvisel.
Taco kiált egyet, amely a frászt hozza rá az amúgy is elég szorult helyzetben s bár ha ideje lett volna kicsit a hangokra és a szellő szavaira figyelni, talált volna a durranógázzal de így.. elrepül a kutyák felett a flaska, mögöttük robbanva be.
A vadászkutyák persze megijednek és vissza fordulnak a hang forrásához, ám ez csak annyi időt nyer nekik hogy villám gyorsan tovább menekülhessenek.

//A lehetőségek még mindig adottak: Zsákutca, víz, épület, de ha Taco körbenéz alaposabban, talán talál még másfajta kiutat is. :)//

 

profile picture Tacoronte del Notturio
Tacoronte del Notturio
2022-08-07 19:05
Titulus: Az öreg fejvadász
Hozzászólások száma: 35
Regisztráció ideje: 2022-07-25 20:59:03
Elcsípett beszélgetés

Keila igazán jól viseli a megpróbáltatásokat, legalábbis Taco így gondolja, ő maga már kevésbé derűlátó. A gomolygó füst hol kedvez nekik jótékonyan eltakarva menekülésük útját, hol pedig hátráltatja őket hisz alig kapnak levegőt. Folyamatosan lefelé néz hogy megtalálja a tető erősebb pontjait amelyre rá meri helyezni testsúlyát és az egyensúlyával is küzdenie kell.

Ezenkívül néhol a rozoga faszerkezet megszakad, ott kapaszkodás nélkül kénytelen tovább araszolni egyik kezével egyensúlyozva mint egy légtornász. A kutyák ugatása egyre közelebbről hallatszik és egyre idegesítőbb is. Ahogy hátra és lefelé pillant éppen látja ahogy a kutyákat eleresztik és azok sajnos nagyon is tudják merre menjenek.

A baj az hogy a sikátor amelyre elindultak olyan utca felé vezet kacskaringósan, amerre még soha nem járt. Nem tudja vajon találnak-e kiutat vagy sem, pedig ha a tetőről leugranak, a sikátort választva akkor egy tűzfal pont elvágja az üldöző ebek útját és ők megmenekülhetnek.

Ugyancsak a tűzfal mellett kiszúrja az ott felejtett hordót, amit a halaskofák restek voltak visszavinni a kikötőbe és vélhetően az el nem kelt tengeri állatok oszlásnak indult maradványait tartalmazza. A halszag már elég büdös ahhoz hogy a kutyákat megtévessze de mi van ha üres mégis?

Körbe körbe tekintget, lázasan keresve a jó választást és elbizonytalanodik. És ott van még a csatorna is amely a kikötő felé vezet de jó eséllyel lerázhatná az üldözőit a vízi meneküléssel.

Ha csak maga mentené az irháját, nem lenne kérdés mit cselekszik. Viszont fogalma sincs hogy Keila tud-e úszni egyáltalán és az utóbbi választásával nem sodorná-e azonnak életveszélybe az amúgy is halálra rémült lányt.

Annak a gondolatát elveti hogy a szomszédos bezárt és üresen álló épületbe meneküljön, egyfelől nem ismeri a helyet sem és itt nagyon könnyen sarokba szoríthatják a kutyák és az őrök is.

Több másodperces őrlődés után végül a halas hordót választja mert még ha üres is a hordó akkor is marad lehetősége rögtönzésre. Emellett még van egy fiola durranógáz nála, amit már begyújtani nem tud, de ha eldobja és összetörik a fiola az időlegesen visszatarthatja a kutyákat amíg ők kitalálnak valamit.

~Legjobb lenne talán ezzel indítani~ gondolja ahogy a tető szélére ér ahol a tűzfal ketté választja a menekülési utakat, és leugorva egyenesen a halas hordóban landolhatnak.

- Kérlek nyúlj be a belső zsebembe és vedd ki a fiolát! – mondja Keilának miközben ő a párkányba kapaszkodva már felkészült az ugrásra.

//Kockadobó: nem sikerült megdobni a halas mókát úgyhogy a szagos menekülésnek lőttek //

Még figyelmeztetné a lányt hogy ugrás következik de késő, elhatározását már nem sikerül véghezvinnie.
Keze megcsúszik és azonnal beleesnek a haltárolóba, ami sajnos vesztükre ezúttal üres. Túlontúl is lelkiismeretesek voltak a halaskofák és eltüntették a döghalakat így most ez Taco és Keila menekülési esélyeit nagyban lerontják.

Ahogy belezúgnak a hatalmas halas hordóba már egészen közelről hallják a kutyák ugatását.

- Dobd el Keila gyorsan! – utasítja a nőt hogy ha még nem ejtette el a fiolát akkor gyorsan hajítsa az ebek irányába.

//Kérlek majd dobj te is a kockadobóval: Ha megdobod Keila vaktában is jól céloz és a kutyák visszariadnak, ez újabb esélyt ad a menekülésre, ha nem rossz irányba dobja a fiolát és hatástalan a trükk //

 

profile picture Keila Lianore
Keila Lianore
2022-08-07 17:32

Hozzászólások száma: 26
Regisztráció ideje: 2022-07-27 18:40:59
Elcsípett beszélgetés

Őszintén nem nagyon van ínyére, hogy úgy cipelik őt mint egy nagy zsák krumplit, de valahol talán annyira nem is bánja a helyzetüket.
Ahogy a férfi kiugrik az ablakpárkányon, s elindul a tetőn kicsit megemelve a testét a levegőbe szippant. Megérezve a különleges illatot, utána már csak a füst szaga lengi be a környéket.
A fogadó úgy füstöl mint egy kémény, s a zsenge fa bútorok és szerkezet a másodperc töredékei alatt kapnak hatalmas lángokra bevilágítva az egész piacteret. Kétségbeesett sikolyok és kiáltozások szűrődnek fel az utcákról, ahogy mindenki igyekszik férjeiket és idősebb gyermekeiket munkára fogni hogy a lehetö legrövidebb idő alatt eloltsák a lángokat. Ha nem sietnek, az erős szél hamar lángra lobbantja a többi épületet is.

Pont egy ilyen kellemes nyári szellő kap bele a ruhájának ujjába tűzött szemfedőbe is, hogy magával repítse egy apró körútra a kétségbeesett tömegbe. Az az ártatlan rongydarab pont az egyik őr elé hullik le, s rögtön utána néhány lecsúszott cserép is a földön landol, mely tekintetét a tetőre készteti.

- OTT FUTNAK! -kiáltja el magát, s egyik vérebének nyújtja a véres kendőt aki azonnal vérszemet kap. Szagott fogott, még ebben az embertelen helyzetben is, ez most nem az ő szerencse napjuk.

A vadász kutya hangos ugatásokkal bátorítja többi fajtársát, hogy rögtön a nyomukba iramodjanak, egy pillanatra se veszítsék őket szem elől, s a szgukat is feléjük fújja a szél.
Taco lába alatt egyre gyakrabban törnek a cserepek, olykor-olykor még meg is csúszik amikor figyelmetlenül egy már régóta törött darabra lép. A hangos koppanások úgy vonzzák a kutyákat és velük együtt a városőröket mint a mágnesek mindaddig, míg sikeresen el nem érnek az épület széléig.
A fal meredek, s egy-egy biztosnak koránt sem mondható faszerkezeti darab lóg ki a falból, mely kapaszkodót nyújthat nekik hogy ép bőrrel a földre juthassanak.
Taco viszonylag könnyedén veheti az akadályt, s ha jól számolja ki a paramétereket, pontosan egy másik sikátor bejáratánál köthet ki.
A kutyák morgása és ugatása messziről hallható, s az egyetlen mely aggodalomra ad okot az az, hogy egyre közelebb érnek. A férfinek gyorsan kell valamilyen megoldást találnia.

1. Berohan a sötét sikátorba, melynek a végén lehet egy zsákutca. (Kockadobó: Zsákutca - ha megdobod a számot, találunk egy kaput melyen elmenekülhetünk.)
2. Beugrik egy hatalmas, bűzölgő haltárolóba (Kockadobó: Haltároló - ha megdobod, a kutyák nem érzik meg a szagokat és tovább rohannak)
3. A víz felé veszi az irányt ahol őrök sorakoznak. (Kockadobó - Kikötő - ha megdobod, észrevétlenül csobbanhatsz a vízbe, lemosva a vér szagát.)
4. Betör az egyik lakás/éppen zárva tartó üzlet hátsó ajtaján. (Kockadobó - Bezártság - ha megdobod, a lakás/üzlet üres, megmenekülsz.)

 

profile picture Tacoronte del Notturio
Tacoronte del Notturio
2022-08-06 23:23
Titulus: Az öreg fejvadász
Hozzászólások száma: 35
Regisztráció ideje: 2022-07-25 20:59:03
Elcsípett beszélgetés

Hiába várja hogy a csuhás válaszoljon az megmakacsolja magát. Pedig könnyíthetne a szenvedésein, de mivel nem válaszol a feltett kérdésre, nem segíti át a túlvilágra gyorsan. Már minden ami a sérült férfi körül van merő egy vér, az arca, a ruhája a szőnyeg amin áll, mindene. Azt sem lehet már megmondani milyen színű felsőt viselt amikor idejött. A szeme fokozatosan elhomályosodik, tekintete elveszti a fókuszt és Taco tudja már hiába kérdezi, elengedi a grabancát mire az a földre hanyatlik.

Ahogy átöleli a nőt próbálja megnyugtatni, bár pontosan érzi a lány mennyire kétségbeesett és minden apró rezdülését figyeli. A fejében már régen megszólalt egy vészcsengő, hogy menni sietni rohanni kell. Pillanatra végignéz Keilán és retinájába ég a kontraszt ahogy a lányt és a makulátlan tiszta fehér ruháját bemocskolták ezek az ájtatos férgek a vérükkel.
Meghallja a fogadós ordítását és habozás nélkül az ágyat felborítva eltorlaszolja az ajtót.

Kényelmetlen lesz, sajnálom, de nincs sok választásunk.. venné föl a lányt a vállára de végül megtorpan. Amikor visszanéz a szobában ugyanolyan rend van, mint amikor megérkeztek a csuhások.

~Ezt vajon hogy csinálta? ~ fogalmazódik meg benne azonnal a kérdés de persze nem teszi fel neki főleg nem most. Viszont ahogy végignéz a bútorzaton, ami öreg és dohos egyszerre bevillan neki, hogy terelhetné el az üldözők és a környezet figyelmét és állhatná útját annak, hogy kövessék őket.

-A rendnél csak egy dolog szolgálja jobban azt hogy esélyünk legyen ép bőrrel ezt megúszni az pedig a káosz.. – súgja oda a lánynak.

Egy másik fiolát bányászik ki belső zsebéből. A kis parafa dugót a fogával kizúzza és elfintorodik mert borzalmas íze van. A tartalmát a szőnyegre locsolja a holttest mellé.

Majd mikor már a karjában és majd a vállán csüng Keila, előveszi az apró elmés kis tűzszerszámját, amivel a szivarokat szokta volt meggyújtani. A kis tűzkövet megpattintva az alkohollal átitatott vászon meggyullad kezében.

Nagy kár ezért is… és odadobja a szoba közepére a tűzszerszámot.

Azon nyomban lángba borul az egész szoba és immáron nincs más menekülő út csak az ablakon át. Kilép a párkányra és az alig fél méterrel alacsonyabb tetőre ugorva, távol a párkánytól elindul. Nem könnyű így haladnia, a cserepek ropognak a talpa alatt, néhány kimozdul helyéből és leszánkázik a tetőről. Odalent kiáltások zaja szűrődik fel most már egyre több irányból.

-Ég a fogadó, tűz van!

Szétnéz az alant szaladgáló embereken ahogy vízért sietnek és a városi őrség katonái is megtorpannak egy pillanatra. Felcsap a füst és nekik már nincs is választásuk. A sikátor felé lejt a tető is és ha megsegíti őket a tolvajok és banditák Istene akkor nem zúzzák magukat halálra amikor majd le kell ugrani a magasból. Fél karjával szorosan átöleli a lány combját ahogy élő zsákként fekszik a vállán, a másik kezével pedig igyekszik fogást találni a tető kiálló részein haladás közben.

-Kapaszkodj erősen! –mondja a lánynak és azzal nekivág a veszélyes útnak.

 

profile picture Keila Lianore
Keila Lianore
2022-08-06 10:49

Hozzászólások száma: 26
Regisztráció ideje: 2022-07-27 18:40:59
Elcsípett beszélgetés

A kínok között, földön fetrengő férfi hamar kileheli az utolsó szuszt is, melyet még a habzó ajkak között ki tud préselni, majd erőtlenül ejti le karjait maga mellé a földre.
A másik, amely még küzd a levegőért és az életben maradásért észrevétlenül a háta mögött rejtegetett késéhez nyúl, ám hosszú másodpercekig mozdulatlanul térdel Taco lábai előtt. Olykor-olykor felköp egy adag forró életnedved a földre, ám egy árva hang sem hagyja el a száját. Szemeit összehúzza, szemöldökét megemeli a kérdések sokaságára ám végül csak elmosolyodik. Esze ágában sincs annak a nyavajás fejvadásznak egy árva kérdésére sem válaszolni.
- Dögölj meg.. - nyögi még utolsó lélegzetvételével, mielőtt a földre rogyna erőtlen. A tőr, melyet olyan masszívan szorongatott, hogy egy utolsó vágást ejthessen a leány torkán csörömpölve a földre zuhan, pontosan a feje mellé.
Taco ölelése és kedves szavai bár rögtön ugyan nem, de másodpercek múltával lenyugtatják. Hevesen kalimpáló szíve az erős karok lágy simítására majd kiugranának a helyéről, majd lassan visszanyeri ütemes, lassú ritmusát. Arcát a tenyerébe bújtatja, ijedt könnyek pillanatokon belül örömkönnyekké változnak. Előre zuhanva karolja át a mellkasát, véres arcát a páncélba fúrva szótlanul, hogy egy kis erőt nyerhessen magának. Miután a környezet lecsendesült, ő is feltápászkodik az ágyról hogy minél hamarabb eliszkoljanak innét.
A folyosóról hallani, hogy a kocsmáros ébredezik, nyöszörögve üt bele a lépcső egyik fokába, majd ugyan még kába, de mérges szinte zöngő hanggal üvölti el magát.
- ŐRSÉG! AZ EMELETRE DE AZONNAL! ELKAPNI ŐKET! -igaz, ő maga sem tudja hogy kiket, de valakit csak találnak majd a szobákban.
Az eldördülő kiáltás után, súlyos ám szapora lábak tömkelege tankok módjára indul meg a helyiségükből az emelet felé, tényleg nincsen sok idejük hogy kijussanak innen.
Keila közelebb lép Tacohoz, engedelmesen a karjai közé préselve magát bármennyire is nem tetszik neki ez a vállra vetett megoldás. Szeméről leveszi a vérrel áztatott kendőt, s kabátja ujjába gyömöszöli azt, míg a férfi lassan kilép az ablakból. Fogalma sincs, merre indulnak de ő majd készen áll ha ne adj isten bárhonnan is lezuhannának. Tenyerét a szoba felé tartja, a szürke szemek felvillannak, majd halkan felszólal.
- Készen. Nyerek magunknak néhány percet, addig találd ki hogy lépünk le innen. -hangja még azóta is reszket, ahogy teste is a félelemtől de ennek nem most és nem itt van a helye. Amennyiben a férfi elindul a tetőszerkezeten valamerre, ő elmormol egy halk mondatot ami után a vérben úszó szoba kettő perc erejéig tisztának és érintetlennek tűnik így amíg az őrök keresik a zajok forrását tovább tudnak iszkolni.
A fogadó mellet már gyűlik a városi őrség többi fele is, a fogadóból csak úgy kong a vészharang egyre több és több katonát odatódítva az ajtóhoz. Az épület bal oldalán van egy szűk, sötét sikátor amely tisztának tűnik, mindössz egy városőr rohan rajta keresztül hogy a kocsma hátsó kijáratát védhesse. Ha azon sikerül keresztül szaladniuk rögtön elérnek egy másik sikátorig mely elválasztja a fogadót és egy apró üzletet, megkerülve a főtér zsivalyos tömegét. Onnan talán lesz lehetőségük más kerülő útvonalon menekülni a Kakas fogadóig.