~ Anwarion Szerepjáték ~


A kúria és a környéke

A székváros –és talán az ország- igazi szíve és veleje. A birodalmat mozgató pénz legfőbb forrása és elnyelője a városrész, hol minden pillanatban becsületes és törvénytelen üzletek ezrei köttetnek, a legkülönbözőbb érdekeltségű körök, s egyének közt. Védett öblében az év bármely szakában árbocerdő ringatózik, a dokkok és mólók végeláthatatlan rengetegén folyton színes embertömeg kavarog, kik a kontinens minden szegletéből szerencséjük nyomában érkeztek ide. Ideges kereskedők, mogorva vámtisztek, mocskosszájú rakodók, mosdatlan tengerészek és lapos pillantású haszonlesők a megszokott figurái e helynek, de bízvást állítható, hogy a legkülönb rendű és rangú személyek megfordulnak a nyüzsgő forgatagban.


profile picture Seda Fayeth
Seda Fayeth
2022-06-26 20:04

Hozzászólások száma: 96
Regisztráció ideje: 2022-06-05
Nyomozás a Bábmester után

Hümmögve mereng el, majd hirtelen felé fordul és az ablakpárkányra huppan. Egyik lábát felhúzva átkarolja azt, S úgy iszogat tovább.
- Mondjuk.. nem is lenne muszáj itt vacsoráznod. Rengeteg a kocsma és a kupleráj is. - megvakarja az állát - Úgy legalább össze tudod kötni a kellemest a hasznossal, S innen sem penderítenek ki minket.
Bár aztán az is olyan mindegy volna, van Székvárosnak annyi fogadója, hogy az is csoda hogy fent tudnak maradni egymástól. A telihold fénye gyönyörűen bevilágítja a szobát, hogy lopva végigmérje a férfit. Eddig hiába nézte őt, mégis olyan mintha sosem látta volna. A férfias markáns vonásokat a hold szűrt fénye kiemeli, ahogy a felcsúszott póló alól kikandikáló hasznot is. A hűvös szellő olykor meglibbenti az ezüst hajszálakat, melyek rakoncátlanul fonják körbe az arcát.
- Fejvadász vagyok. Ha nem iszok, vagy kockázok és kártyázok, embereket ölök. Hol örömlány vagyok, hol matróz, mikor mi a megbízás. - megvonja a vállát - Hogy érted, hogy kimaradt háromszáz év? Csak nem eljátszottad Csipkerózsika történetét?

 

profile picture Marcus Draegan
Marcus Draegan
2022-06-26 19:39

Hozzászólások száma: 147
Regisztráció ideje: 2022-06-17
Nyomozás a Báb mester után

Éles fülével hallja, mellkasán érzi, hogyan gyorsul fel a másik szívverése, de a rózsaszínre pirult arcban csak azután tud gyönyörködni, hogy a másik mély levegőt véve megmozdul. A csapás hirtelen éri, de valahogy annyira illik a nőre, hogy habár összerezzen a váratlan ütéstől, még is halkan, jó kedvűen elneveti magát. Amikor felül, követi tekintetével a mozdulatot, egy kellemes mosollyal nézve az őt bámulót. Aztán átnyúlnak rajta az alkoholért, s felkelve ott hagyják. Az oldalára fordulva pillant utána. Az arcára kiterül némi mosoly, de a kérdésre elmereng.
- Először is kereshetnénk neked valami varrónőt, hogy megcsinálja a ruhád. - mondja az első tippet, aztán visszafordul a hátára, és a plafonra pillant.
- Én a városi könyvtárat is meglátogatnám. Van egy háromszáz éves lyuk az életemben, amit fel kellene töltenem információkkal. Az origó gondolom úgy is ez a hely lesz, már ha ki nem dobnak minket az ... étkezési szokásaim miatt. - vigyorodik el halványan.
- A keleti fogadóban már ismernek, úgy hogy oda nem mehetünk majd, ha esetleg itt már máglyát állítanának nekem. - mereng el hangosan.
- Mivel szoktad elütni a napjaidat?

 

profile picture Seda Fayeth
Seda Fayeth
2022-06-26 19:20

Hozzászólások száma: 96
Regisztráció ideje: 2022-06-05
Nyomozás a Bábmester után

Minden egyes szavára gyenge szíve egyre hevesebben kalapál, arcára kiül egy halovány zavart pír, de mivel már úgy is sötét van és nem látszik, nem erőlködik a takargatásával. Lassan, kimérten vesz egy mély levegőt, majd határozottan és kifejezetten erősen csap Marcus combjára.
- Az isten áldjon már meg, hát fejezd már be! A szavaimat se fordítsd ellenem, vagy megmutatom hogy hogy tudlak péppé verni még ilyen állapotban is.
A szép szavak pillanatok alatt elcsavarták a fejét, S csak az utolsó pillanatban tudott vissza szökkenni a valós önmagához, mielőtt valami orbitális meggondolatlanságot mond vagy tesz. Felülve az ágyban figyeli egy darabig a vámpírt, majd a másik flaskához nyúl, melyet Marcus már megkezdett. Ahogy feláll, lassan az apró ablakhoz sétál, és kilökve azt kihajol rajta, hogy körbenézzen az zajos, nyüzsgő utcán. Percek telnek el, mire szíve újra felveszi a normális ritmusát, vörös arca pedig újra kifehéredik.
- És mit fogunk csinálni Székvárosban az elkövetkező hetekben?

 

profile picture Marcus Draegan
Marcus Draegan
2022-06-26 18:52

Hozzászólások száma: 147
Regisztráció ideje: 2022-06-17
Nyomozás a Báb mester után

Halkan elneveti magát, de nem mondja ki, hogy legszívesebben ő se lenne a saját cipőjében, inkább csak kényelmesen átkarolja a másikat, ahogy oda fészkeli magát.
- Tudom. Értem. Amit ma megtehetsz, ne haladsz holnapra. Vagy a te szavaid idézve: élvezd az életet, amíg még megteheted. - mondja kényelmesen elhelyezkedve, még mindig csukott szemekkel. Így hallgatja a nőt, míg a bizalmat nem emlegeti, akkor félszemét kinyitva sandít le rá.
- Nem lesajnállak, Seda. Csupán azt sajnálom, hogy a jóból keveset adnak. - mondja egy apró mosollyal, utalva rövidke életére.
- Azt pedig nem szeretném, ha egyébként is rövid életeden mocskos pornép rövidítene még jobban. Korábban gyémántnak nevezted magadat, és ez illik is rád. Értékes vagy. - mondja, és hajára pillant, amely számára ebben a sötét homályban is úgy szikrázik, mintha a hold helyett a nap sütne rá. Arra simít, majd ismét rá néz a figyelmeztetésre.
- Tudod, sokkal jobban bánnám, ha így tennék, ahogy mondasz. - mondja halkan, de komolyan.
- Mondtam, hogy számunkra átkos tud lenni a hosszú élet, de ha elég idős vagy, rájössz, hogy a természet törvényeihez tartozik az elmúlás, még ha nem is tetszik. - simítja meg ujjai külső felével az arcát.
- Épp ezért többet veszíthetsz a világból és szépségeiből, ha bezárkózol, mintha csak elfogadnád, hogy az öröm, amelyet belőlük kaphatsz rövid ideig elérhető csak. Sokkal jobb később a kellemes emlékekkel élni, mint utólag bánni, hogy soha nem kaptad meg, ami egy karnyújtásnyira volt tőled. De hát épp így éled az életed, nem igaz? Nem is kéne ezt magyaráznom neked. - hunyja be ismét a szemeit, szabad kezét lazán lefekteti maga mellé.

 

profile picture Seda Fayeth
Seda Fayeth
2022-06-26 18:22

Hozzászólások száma: 96
Regisztráció ideje: 2022-06-05
Nyomozás a Bábmester után

Az hogy a férfi feláll és odasétál hozzá, majd kérés és kérdés nélkül az ágyába bújik nem lepi meg túlságosan, hiszen előre látta minden mozdulatát. Fejét finoman a mellkasára hajtja, S némán hallgatja nyugtatóan kellemes, duruzsoló szavait.
- Ha elhiszed ha nem.. én nem lennék a te helyedben. Inkább élek egy keveset úgy ahogyan én szeretnék, kipróbálva minden badarságot, felelőtlenul bolyongva a világban, minthogy lássam azt a rengeteg jó embert az enyészetté válni, akiket kedvelek. - mutató ujjával apró köröket ír le Marcus hasán, miközben egy halvány mosolyt fest az ajkaira.
- Nem azért mondtam el neked, hogy lesajnálj, vagy megszánj mert erre nincs szükségem. Azért mondtam el, mert megérdemled hogy tudj róla, kiharcoltad a feltétlen bizalmamat.. - felpillant rá - Az élet ugyanúgy megy tovább, mint idáig. Senki nem védett meg semmitől, S ezt ezek után sem kérem S nincs is rá szükségem. Ha nem más fegyvere veszi el az életem, akkor rohadtul nem akarom hogy valaki az élettelen porhüvelyemre találjon rá a kocsma padlóján. - halkan felnevet, miközben megcsóválja a fejét. - Nem tudom mi jár a fejedben, S mire utalsz a szavaiddal.. De próbálj meg ne túlságosan megkedvelni. Inkább menj el addig, amíg el tudsz.
Óvatosan feljebb kúszik az ágyon, egy kedves csókot nyomva az arcára. Karjait körbe fonja a mellkasán, testével pedig alig észrevehetően oda bújik.

 

profile picture Marcus Draegan
Marcus Draegan
2022-06-26 17:58

Hozzászólások száma: 147
Regisztráció ideje: 2022-06-17
Nyomozás a Báb mester után

Amikor bele kezd, már a hangsúlyából is érzi, hogy komoly mondanivalóról van szó. Oldalra fordítva a fejét némán figyeli a sötétben és hallgatja a szavakat. Minél többet mond, annál többet ért. És minél többet ért, annál...furcsábban érzi magát. Egyszerre érez sajnálatot és valami dühöt. Hogy ezt azért érzi, mert egyáltalán kiváltotta belőle az érzéseket, vagy azért, mert sajnálná, ha Seda másnap nem nyitná ki a szemét és tehetetlen lenne ellene, nem tudja. De azt biztos, hogy régóta nem sajnált igazán semmit, és senkit, épp ezért kicsit magán is meglepődik. A legtöbbekben hamarabb meglátta a rosszat, mint a jót, pedig igyekezték elfedni, ő pedig sose undorodott jobban a társadalomtól, mint mióta kiszabadult a börtönéből. Erre itt ez a hedonista nő, aki nem csak nem rejtegeti, de még az arcába is dörgöli a rossz szokásait, már-már megkedvelteti magát vele, hogy közölje, kérész életű. Halk sóhajjal pillant maga elé. Micsoda ellentétek... A hatszáz éves vámpír, aki még kétszer ennyit biztos megél, ha valaki meg nem öli, és a huszonéves démonvérű, aki ma-holnap az enyészeté lehet. Ráadásul törékeny, mint egy üvegből készített virág.
- Bizonyos szempontból irigyellek. - mondja végül halkan.
- A vámpíroknak is sok alfaja van. A mi vérvonalunk inkább köthető mágikus szörnyekhez, mint élőholtakhoz. Nem vagyunk halhatatlanok, de 1600 évet vígan megélünk. Ha valaki sorra nézi végig a körülötte élők megöregedését és halálát, néha átoknak képes érezni a hosszú életet. De van, ami ennél is rosszabb tud lenni. - mondja, és végül felül, majd felkel az ágyáról, hogy Sedaéhoz lépjen. Engedély nélkül ül le és furakszik mellé, ha kell magára fekteti a másikat. Így érezheti a szívdobogását, és felkelhet rá, ha netán az megszűnne.
- Ritka dolog tőlem, de kedvellek. Nem fogsz egyedül meghalni. - jelenti ki nyugodtan. - Azt nem akadályozhatom meg, hogy elhagyjon az erőd, de szerintem tisztában vagy a szépségeddel és a hatásoddal másokra. Azt megakadályozhatom, hogy kocsmatöltelékek szálljanak rád, míg harcképtelen vagy. Itt maradok. - mondja behunyva a szemét.