~ Anwarion Szerepjáték ~


A kikötőnegyed

A székváros –és talán az ország- igazi szíve és veleje. A birodalmat mozgató pénz legfőbb forrása és elnyelője a városrész, hol minden pillanatban becsületes és törvénytelen üzletek ezrei köttetnek, a legkülönbözőbb érdekeltségű körök, s egyének közt. Védett öblében az év bármely szakában árbocerdő ringatózik, a dokkok és mólók végeláthatatlan rengetegén folyton színes embertömeg kavarog, kik a kontinens minden szegletéből szerencséjük nyomában érkeztek ide. Ideges kereskedők, mogorva vámtisztek, mocskosszájú rakodók, mosdatlan tengerészek és lapos pillantású haszonlesők a megszokott figurái e helynek, de bízvást állítható, hogy a legkülönb rendű és rangú személyek megfordulnak a nyüzsgő forgatagban.


profile picture Oswalt
Oswalt
2021-05-21 22:45
Titulus: A Hamis
Hozzászólások száma: 9
Regisztráció ideje: 2020-04-16 15:52:14
A talizmán nyomában- Oswalt kalandja


Az érme egyszerűnek és unalmasnak látszott. Csakis Isenaar miatt nem szabadult meg tőle azonnal. A tény, hogy mágikus, nem töltötte el túlzott izgalommal elsőre. Ha unatkozott, ezzel játszott. Dobálgatta, pörgette, még egy egyszerű, ám de látványos kis bűvésztrükköt is kitalált vele, mire észrevette a változást. Egy kellemes tavernabéli este során pár fáradt és idegen (azaz semmit sem sejtő) kalandozókkal kártyázva, éppen mikor egy jól sikerült blöffje miatt mindenki betolja az összes tétet, észreveszi az érmén a kalapos figura kacsintását. Az ismerős jelet látva elhúzza a száját és felveszi az érmét.
- Hé! Mindent vagy semmit! –
A szavakra csend telepszik a fogadóra, viszont a gnóm nem erre figyel. Forgatja az érmét és észreveszi a feliratot. „ Keressen engem, a bajban.” Mormolja halkan és zsebre teszi az apró vackot. Erre az egyik kalandozó feláll, és fenyegető hangon megismétli.
- Azt mondtam hogy mindent vagy semmit! –
Majd a keze lassan kardja markolata felé közeledik. Ekkor egy kéz érinti meg Oswalt vállát. Jean arca nyugodt, de szemeiben kíváncsiság csillog.
- Oh! Elnézést… Elméláztam picit. –
Jean egyik szemöldöke megrebben, ahogy a töpszli gnóm leteszi a kártyákat.
– Akkor mindent… -
Feleli és elkezdi a nyereményt magához húzni.
- Köszönöm a játékot uraim, de most mennem kell. –
A három másik összenéz, majd utána gyanakvóan Oswaltot figyelik.
- Csaltál! –
Sziszegi az álló kalandozó és rámarkol a kardja markolatára.
- Ugyan már uraim. Ez csak önöknek újdonság.–
Mondja a gnóm, miközben a nyereményt elkezdi a táskájába pakolni.
– Nincs most időm a verekedős részéhez, de lássák, hogy nem vagyok szívtelen, adok egy apró vigaszdíjat. –
Azzal a táskából egy díszes kis ládikát rak az asztalra. Ekkor a fogadóban páran felállnak és elindulnak kifelé, majd a néhány hezitáló maradék is ugyan így tesz. Jean ekkor sóhajt egyet, majd a konyha felé indul, maga mögött becsukva az ajtót. A kalandozók erre zavarodottan néznek össze.
- Mi ez? – Kérdik szint egyszerre.
- Ajándék. – Feleli Oswalt. – Nincs időm most erre a herce-hurcára. A kikötőbe kell mennem a Mogulhoz. –
Azzal befejezi a pakolást és elindul kifelé a szinte üres fogadóból. A három kalandozó zavartan pislog egymásra és a gnómra. Talán az első saroknál járhat, mire a fogadóból halovány zöldes füst ezd szivárogni, majd hamarosan a három kalandozó tántorog ki krahácsolva, és végül eszméletlenül terülnek el az utca poros földjén. A fogadóból idejében távozók kis csapata erre felröhög és gyakorlottan felnyalábolja őket, majd elindulnak egy másik irányba.

A ház ajtaja előtt áll nemsokára a táskájával a kezében. Baljával koppant egyet, vár egy kicsit, majd még hármat, megint vár, majd még egyet. A régi jelszóval tudatja, egy cimbora érkezett. Tán még emlékszik…

 

profile picture Lord Isenaar
Lord Isenaar
2021-04-18 21:34
Titulus: A száműzött fejedelem
Hozzászólások száma: 62
Regisztráció ideje: 2018-01-06 16:47:19
[A talizmán nyomában- Oswalt kalandja]

Előzmény: Ahogy Holdviola aposztrofálta a közös megbeszélésen „csak ennyi maradt a Lord után”. Ez pedig egy sokat látott lovaglóostor rejtett funkciókkal melyet alaposan kielemeztek már, egy térkép valamely alaprajzról, amit Helio vitt el és az eredete után kutat, valamint egy szerencsetalizmán melyet Oswalt vett magához hogy megvizsgálja és azonosítsa.

Ahogy egyedül marad Oswalt barátunk a Vörös Kakas-beli szállásán és újra előkerül a kis érme, furcsa változásokat láthat rajta. Eddig mindkét oldalán ugyanaz a hóbortos kalapos figura volt látható, aki egy négylevelű lóherét tart kezében. Egyszerű bóvli vásári tallérnak tetszik első látásra.

Ahogy azonban a kezében forgatja az érmét, lassan csillogni kezd és az ábrák megváltoznak az érme két oldalán.
Az egyik oldalon a kalapos figura már sejtelmesen kacsint, és mire megfordítja a másik oldalon a lóhere helyett egy ismert szimbólumot ábrázoló kártyát tart kezében.
Ezt már Oswalt többször is látta, a városszerte ismert mágus a nagy Mogul pecsétje és kézjegye. Ismét visszafordítva az kalapos figura alatt már egy írás is feltűnik:
„Keressen engem a bajban”

Fellapozza hát Oswalt a mágikus lexikonját hogy megbizonyosodjon feltevéséről. Ez nem szerencsét hozó amulett, dehogy! Hanem afféle nyomjelző szerencsétlenség esetére. Ha valakit megkörnyékez a közvetlen baj, végső veszedelem, az érme ahhoz vándorol aki tud majd segítséget hozni. Olyan mint valami mágikus mentőöv. Különleges tulajdonsága továbbá, hogy semmilyen mágikus dologgal nem lehet megtörni ezt a képességét, ez a mágia nem fordítható vissza, nem másítható meg. Az érme mindig csakis ’annak mutatja meg magát’ aki a segítséget hozhatja. Csak egyszer aktiválható, tehát érdemes visszajuttatni a gazdájához.

 

profile picture Aurora D'Lange
Aurora D'Lange
2020-05-24 16:02
Titulus: Bársonytalpú settenkedő
Hozzászólások száma: 49
Regisztráció ideje: 2016-09-08 17:07:43
[A tébolyodott lélek]

A démonvadász megjegyzésére csak bólint, s a fogoly felé biccent. Odalép, majd int a férfinak, hogy segítsen neki lefogni, s amíg az veszteg tartja a tébolyodottat, sietve kapja ki a kicsiny fiola dugóját, s megragadva a férfi fejét, a szájába öntené az italt. A biztonság kedvéért kivár még néhány másodpercet, de az italnak immár hatnia kell....neki pedig megtalálnia a megfelelő kérdéseket ahhoz, hogy a titkok nyitjait leleplezhessék, és haladjanak a sakktáblán ebben az őrült játékban. Egy pár pillanatig habozik még, ahogy végiggondolja, miket motyogott eddig a férfi, s mi az amit kérdezne...majd nekirugaszkodik.

Zane, jól figyeljen ide rám...három kérdést fogok feltenni Önnek.

Az első: miben érzi magát hibásnak, mit tett? A második: Van-e valaki, aki esetleg megbízta Önt, hogy vigye el a bűnbak szerepét, vagy szítson békétlenséget a falubeliek között? A harmadik: Mi történt a családjával, és ki a felelős érte?


Egyelőre ennyi....ha szerencséjük van, annyit megtudhatnak, ki az a "vén szipirtyó", vagy van-e bármi köze a történtekhez, felbérelte-e valaki ezt a szerencsétlent...legalábbis őszintén reméli, hogy ezek legtöbbjére kapnak majd választ. Türelmetlenül toporog az üres fiolával a kezében immár.

 

profile picture Gordye Hurt
Gordye Hurt
2020-05-23 18:56
Titulus: Az Égi démonvadász
Hozzászólások száma: 5
Regisztráció ideje: 2016-10-01 22:45:30
[A tébolyodott lélek]

Elkeseriti a beteg állapot a igy a kérdésre csak bólint és a tarisznyájába nyúl és onnan egy kupát vesz elő és egy kulacsot. Leterit egy kendőt a földre és rápakolja kellékeket.

Tedd amit kell, különben kifutunk az időből. - feleli kurtán s ezután igyekszik a lehető legjobb tudása szerint megnyugtatni az őrült foglyot.

 

profile picture Aurora D'Lange
Aurora D'Lange
2020-05-15 13:26
Titulus: Bársonytalpú settenkedő
Hozzászólások száma: 49
Regisztráció ideje: 2016-09-08 17:07:43
[A tébolyodott lélek]

Ő is, Gordye is tesz fel kérdéseket, de ugyan mindhiába...a férfi nem beszámítható, a legkevésbé sem, s csak ismételgeti a maga mondandóját. Ebből igyekszik minél többet megjegyezni, hátha sikerül valamit kifundálniuk belőle. Közelebb lép Gordyehoz, s halkan súgná oda neki:

- Szükségem lenne a segítségedre. Itt van nálam egy fiolányi igazságszérum. Meg kell itatnunk vele úgy, hogy ne csapjon hangzavart, és mi se keltsünk különösebb feltűnést. Az eddigiek alapján kiszámíthatatlan, s a kérdéseinkkel nem megyünk semmire - de ha kénytelen igazat mondani, talán akkor...ha jól tesszük fel őket. - a férfira néz, várva a beleegyezést.

 

profile picture Alison Agrior
Alison Agrior
2020-05-14 17:48
Titulus: Ezüst szemű
Hozzászólások száma: 6
Regisztráció ideje: 2016-09-16 17:34:22
[ A tébolyodott lélek ]

Zane a sarokban kuporodva ringatózik tovább hiába beszélnek hozzá. Barna, kócos haja a szemébe hullik eltakarva félig az arcát és olykor felvillan szeme akár egy riadt állatnak, amikor körbe néz a helységben. Hol vannak ?...Miért nem látom őket? …Azt mondtad láthatom őket …. Himbálózása felgyorsul és hangosabban kezd beszélni, hadarni, összefolynak a szavak és a mondatok, szája sarkán kifehéredik a nyála.
Hazug, én megtettem mindent… én vagyok a hibás, én vagyok a hibás én vagyok a hibás …
Ismételgeti, sorozatosan újra és újra aztán egyszerre csak elnémul és a hintázás is lassulni kezd ,végezetül megáll és a jövevényekre néz kitisztult, vöröses kisírt szemekkel. Most először amióta itt vannak, most látszódik egy kevés értelem is azokban a szemekben. Lassan, akadozva fordítja feléjük a figyelmét, egyenesen Aurorán állapodik meg. Hazudtál nekem, hol a családom? Te vén szipirtyó hol a családom?
Csendes zokogásban tör ki és újra ringatózni kezd semmire sem válaszolva igazán. A zokogásba beleremeg a hangja is. Megtettem mindent, elpusztítottam…megtettem… én vagyok az oka….HOL VANNAAAK?????? Kimerülten üvölt fel eldőlve a mocsokban.

//Köszi a türelmet, router csere volt , kábelen nem volt működő képes a netem //

  A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.