Kalandkrónikák

A gonoszt markában
Első rész: Tóbiás mester felkutatása

A lépcsőfordulóba érve előveszi a pergamen plakátot amelyet tegnap írt és öles léptekkel a szemközti falhoz igyekszik, majd a Kalandoroknak szóló kiírás alá függeszti a legújabb felhívását. Szemével végigfut rajta majd leül szemközt az asztalokhoz. ~Remélem mindenki eljön majd ~ elmélkedik.

Tisztelt Kalandorok, barátaim!

Engedtessék meg hogy legelőbb tiszteletem jelét tegyem most itt, mindazoknak kik nevükkel igazolták, hogy felém segítő kezet nyújtanak, és magukat elkötelezvén vállalkoznak nekiindulni az ismeretlennek és testük ereje és lelkük indíttatása által győzelmet kívánnak aratni a sötétség elleni harcban. Legnagyobb megbecsülésem az övék! Indítványozom hogy a felkerekedésünk előtt gyűljünk össze egy közös tanácskozásra ez ügyből kifolyólag. Nekem kötelességem minden jelentkező elé tárni az elkövetkező utazás minden részletét, célját és esetleges veszélyeit is. Valamint nem árt az sem ha mindannyian megismerkedünk, és talán jobban tudjuk majd támogatni egymást a szükségben, és számolni az erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt. Ugyanakkor jó alkalom arra, hogy szót ejtsünk még az indulás előtt és arra felkészülvén minden szükségszerű intézkedések megtételéről.
Várok ezért minden jelentkezőt tisztelettel, egy baráti megbeszélésre, két nap múlva, az esti órákban a kúria közös termében. Isten óvja mindnyájukat!

Lord Isenaar

 

A gonosz markában
Első rész: Tóbiás mester felkutatása

A lord tűnődve ült a szobájának magányában. Tudta már jól mit kell tennie és számba is vette az elkövetkező és elkerülhetetlen dolgokat. Meg kell találni Radaweniket, a démon mestert aki napról napra egyre nagyobb hatalomra tesz szert és el kell pusztítani amíg ez lehetséges. Tekintete a kardjára siklott ami szokás szerint hanyagul a padló résébe szúrva pihent a sarokban. „Hát igen..a jövendölés szerint mindehhez kelleni fog a többi hiányzó felszerelés felkutatása is. És mindez miért ?„járatta gondolatait már ezredszer körbe a koponyájában: hogy Lótherin király lányát megmentsem. Nem hitte komolyan azt sem hogy a lány él még, és azt sem, hogy ezzel kiengesztelheti a királyt és általa visszanyerheti otthonát, múltját, becsületét. Inkább azt gondolta, valamit vissza kell állítani, valamit ami jóvátehetetlenül kibillent.

Mostanra számot vetett már a sorsával. Az idő egyre csak fogy és minden tétlen pillanat, hasztalan alkalom csak tovább csökkenti az esélyét a sikernek. „Szövetségesek kellenek ide, harcostársak”
Voltak már megérzései a Kúria lakóival kapcsolatban. De voltak kételyei is. A bizonyossághoz azonban fel kell áldozni a bizalom biztonságát. Előkeresett hát a szekrénye mélyéből egyet az utolsó igazi békebeli pergamenlapok közül, és kifogástalanul kerekített, ékes betűkkel rávéste:

Kalandor Kerestetik

Felhívást intéztetik mindazon nemes lelkekhez, kiknek szíve elég bátor és önzetlen egy igaz ügyért harcolni. Legyen az bár nő vagy férfi, nemes vagy közember, ember vagy akár másfajta szerzet, melyeknek segítő kezére egy kockázatos küldetésben most szükség mutatkozik.
Csupán az első lépés világlik tisztán mely az útra hív, s a következendőek mind homályba vesznek. Éppen ezért tehát harcostársakat keresek, ki mind segítenének felkutatni valamely Tóbiás mestert aki a jövendölés szerint valahol a folyóközben a rengeteg mélyén, a világtól távol rejtőzik, és rejtekét élő fákból álló erőd oltalmazza. Az ő tudása szolgálhat csak útmutatásul a további teendők megismeréséhez és megcselekvéséhez.

Kérek ezért minden olyan harcost, és bátor szellemet, kinek a tettek mértékéhez csekély fizetség, valamint a nagyrabecsülésem, melyhez önzetlen és feltétlen hűségemet ajánlom, elegendőnek mutatkozik belevágni és elkötelezni magát egy felettébb veszélyes kalandra. Írják ide alant azért mindazok hát a nevüket kik erre a megmérettetésre híven vállalkoznának.

Lord Isenaar
Arreáth egykori grófja

Végigtekint a szövegen, majd összetekeri és azzal leballag a közös helyiségbe, ahol a pergament a négy sarkánál fogva kiszögezi a falra, oda ahol a gyertyafényben is jól látható.