A kúria és a környéke

*Még szerencse, hogy nem hallotta és látta a reakcióit a férfinak, máskülönben valóban felrobbant volna és kikérte volna magának a magáét. Az utalgatásra a száját lemorzsátlanitja ,de nem hagyja el az oszlopot. * -Nem szoktam nagyon inni, tudja, nem kívánom elveszteni a fejemet vagy kifordulni magamból. De talán…. pár korty nem árt meg * beadja a derekát mosolytalanul s hiába zavaró a lány viselkedése, mindennek van következménye bizony, s ez alól a rosszul időzített szavaknak is. Hallgatja az újabb kísérletet a szavakkal, hogy mi fog kicsúszni ezúttal Belion száján s kissé felcsúszik szemöldöke *- A mi? * Érdeklődik és féloldalasan nekitámaszkodik az oszlopnak, még nem merészkedik közelebb a pulthoz * -Egy szobába betöréshez? Alagsori kiránduláshoz? Forgassuk fel a konyhát? ~Vaaaaagy egyszerűen üljünk le az itallal a kandalló elé nézzük egymást~* Kissé cinikusan veti oda, de eztán kezével mutatja, hogy ki vele. Kíváncsi mit tervelt ki a férfi *

*Mikor érzékeli, hogy a lány mennyire felhúzta magát, csak lép egy aprót hátra a pult mögött, hogy véletlenül se tudja a lány beleverni a fejét a tömör fába, ha esetleg úgy alakulna. Szó, mi szó, rettentően szórakoztatja ez a hevesség és mosollyal nyugtázza, mikor Mircella kiviharzik a konyhába.*
- Könnyűvérű, inkább nehézfejű… lehet, hogy jobb, ha meg sem szólalok.*Gondolkodik hangosan, még egy kacaj is kicsúszik, amíg a lány vissza nem tér a konyhából. Kedves mosollyal fogadja, nehogy még valami elpattanjon a fejében. Majd eltöröl két poharat és a pultra teszi.*
- Maradt egy kis…*Tapogatja meg a saját szája szélét az egyik ujjával.*
- Talán keksz… az arcán. *Mosolyog kicsit gúnyosan.*
- Valami erősebbet? Az ellazítaná.*Jegyzi meg és a pult alatt kezd el kotorászni. Nem lenne ellenére, ha Mircella egy kicsit lazítana a tartásán, már kezdi zavarni ez a modor, így keres valamit, ami a lánynak is kedvére lehetne.*
- A felajánlásom pedig az lenne… mivel ennyire megbántottam ezzel a fürdős dologgal…*Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, majd kicsap egy csokoládés likőrt, megvizsgálja.*
~Bizonyára elég messziről hozhatták, ritka az ilyesmi errefelé.~
- De biztosan nem érdekelné, nem, hagyjuk.*Legyint lemondóan, fél szemmel a nőt figyelve, mennyire furdalja a kíváncsiság a dologgal kapcsolatban.*

*Mindent félre seperve, készen áll, hogy szemeivel gyilkolhasson, ha csak egy rossz szót hall újra Belion szájából. Kislány létére már eladó sorba került volna, ha szülei élnének, sőt… már állapotos is lehetne, de a szebb jövőtől jó ideje elesett már * -Remélem tisztában van azzal, ha azt kéri valakitől nyugodjon le, csak olaj a tűzre. Ne nyugtasson engem! Ma maga a második, aki azt hiszi könnyű vérű vagyok * Lázong tovább és a feje felé nyúló kéz elől kitér és a konyhába sétál meg sem várva mit akar a másik mondani. A kamrába vonul és egy kevés kekszet keresni, hátha talál még abból a finom csokoládés fajtából, amit legutóbb talált. Az legalább nem fogja felkérni egy táncra és még esélye is van rá, hogy lenyugodjon. Hosszas dühödt kotorászás után talál is pár darabot és eltűnődik az egyikbe beleharapva, hogy mi van mostanság a férfiakkal. Ha Belion nem is olyan szándékkal kívánta fürdőzésre meghívni, amire maga gondol akkor is valami megváltozott a levegőben. Manapság többször hozzák kellemetlen helyzetbe s nem igazán sikerül higgadtan kezelnie. Elmajszol egy egész kekszet mire visszatér a terembe és ugyan olyan peckesen áll meg az egyik oszlop mellett, mint mielőtt elviharzott volna. A férfira terelődik tekintete s felhúzza szemöldökét érdeklődőn, vajon van e mondanivalója amivel engesztelhetné korábbi "sértése" miatt *

*Meghallgatva a lány mondanivalóját, és hogy az nem tartana vele, csak sóhajt egyet lemondóan.*
- Tudja kisasszony, lehet, hogy ez még magácskának nem tűnt fel, de én férfi vagyok, így nem okozhat gondot egy ajtó betörése.*Próbálja fényezni magát, bár alkatából ez egyenesen nem következik, és nagy valószínűséggel, ha arra hozná a szükség, szépen visszapattanna a fatákolmányról és a földre rogyva, összekuporodva siránkozna önnön gyenge valóján.*
- Szóval inkább akadna kedve azt a szellemet követni egész nap? Nem hiszem, hogy az annyira szórakoztató lenne. *Elveszi a lány elől az üres kupát.*
- Újratölthetek?*Majd mikor a lány feje elkezd vörösödni a dühtől, egy kicsit hátralép a múlttól, nehogy a robbanás még az ő fejét is levigye.*
- Szajhának? Meg sem fordult a fejemben kisasszony. *Emeli fel mindkét kezét mentegetőzve, közben azon morfondírozik, hogy fiatal kislány létére milyen erős szavakat használ, és milyen gyorsan felkapja a vizet egy kis viccelődésre is.*
- Semmi baj. Kérem, nyugodjon meg.*Ejti ki a szavakat lassan és kedvesen. Majd visszalép a pulthoz közel és kezével átnyúl felette, óvatosan, mintha egy megvadult lovat csitítgatna, és megsimogatja a kislány fejét, ha az hagyja.*
- Ha ez ennyire rosszul érinti, akkor felajánlanék mást…*Kezdi a mondandóját, miközben kedvesen mosolyog, immár a karját is visszahúzta.*

-Érdekes érvelés ez uram * Megdörzsöli az orrát rá emelve tekintetét *- Meghagynám a holtakkal való beszélgetést másoknak, ahogyan a vadászatot is, de néha kíváncsi lennék milyen utat tesz be a mi szellemünk * Annak hűlt helye irányába biccent * -Szívesen kimaradnék a betörésekből, da ha..... úgy gondolja, hogy bajban lehet valaki, illene megnéznünk. Ámde akad egy kis bökkenő. Ha valakit oda bezártak és volna őre is, én nem értek a fegyverekhez csak a varráshoz és a főzéshez * Kiissza a kupája maradékát és leteszi, a pultra mielőtt felállna és a fürdésre vonatkozó szavakra felszalad szemöldöke *- Azt hiszem tévedtem. Ezer örömmel készítek magából tűpárnát, ha arra célozgat, hogy szajhának tekint * Korábbi sérelme fellángol és megfeszül a háta, vállai, egyenesen kihúzza magát. Szemeiben a fenyegetés tüze lobban lángra újra ingadozva az érzelmek vékonyka szálain. Arca kipirul a dühtől, nem is a melegtől, ami bent alig kelt életre a ropogó tűznek köszönhetően *

*Mikor a lány ahhoz a részhez jut, hogy ismert egy vadászt, aki szellemek kergetésével töltötte mindennapjait, felszaladnak a szemöldokei.*
- Én nem szívesen packáznék a túlvilágiakkal, ki tudja, mikor lesz szükségem a segítségükre. Amíg pedig nem árt nekem, én sem ártok neki. Nem így mondja ki a természet törvénye? *Támaszkodik meg, két tenyerével a pultra nehezedve.*
- Lehetséges, hogy a szoba tulaját fogva tartják odabent, vagy már nem is él…*Kezd elrévedni a fantázia szülte világba, ahol bármi megtörténhet. Mikor a lány arra célozgat, hogy lehet odabent valami elzárva, Belion mindjárt kincsre asszociál, egyik kezét felemeli, és kicsit közelebb hajolva hozzá, kedves mosollyal az arcán, orron pöcköli Mircellát, ha nem hajol el elég gyorsan.*
- Aki kíváncsi hamar megöregszik. *Teszi hozzá, bár az ő szemei is csillognak az előbbi gondolattól. De azonnal visszatompul a fényük, mikor a lány arra célozgat, hogy kócos és ápolatlan a külseje.*
- Ha gondolod, egy közös fürdőzés közben átfésülheted, megengedem.*Ajánlja fel, kaján mosollyal az arcán.*