A kúria és a környéke

Nyomozás a Báb mester után

Nem látott még ehhez hasonló lovaglást, így érdeklődve figyeli, hogyan fekszik el a nő az idézett hátasán, annak sűrű ügető üteme ellenére. A szavakra némi hasonlóságot vél felfedezni benne, de egy pimaszkás félmosolyon kívül mással nem kommentálja az élet stílust. A kérdésre azonban ismét rá néz és kihívóan elmosolyodik.
- Szóval úgy gondolod, hogy csak azért, mert másnak van különlegessége, így nekem is van? Mire tippelnél először? - kezd egy kis játszadozásba vele.

Nyomozás a Bábmester után

Ajkaira egy halovány vigyor húzódik, közben a hátára fekszik a lovon lelógatva lábait róla. Fejét megtámasztja a sörényén, S úgy figyeli tovább a férfit. A kérdésre megrántja a vállait és a felkelő napot figyeli.
- Ami azt illeti.. Csak tengetem a napjaimat a világban, megkeseritve mások életét.. Amit persze élvezek.. - neveti el magát - De néha valami jót is akarok tenni. Nem beszélve arról, hogy eddig még nem akadt ellenfelem, így amolyan kihívást látok a Bábmester személyében.. nem félem a halált, így az sem érdekel ha otthagyom a fogam. Jut eszembe.. a kúriában kevés az halandó, ha van is mindegyik rendelkezik valamilyen képességgel. Mondja, maga micsoda?
Hirtelen hasra fordul, S lábait az égnek emelve kíváncsian lóbálja őket.

Nyomozás a Bábmester után

Elindulnak, hallgatja az intést, hogy miért is kell sietniük, majd mikor a lovakkal is elindulnak, könnyedén veszi fel az ügetés tempóját. Hallgatja a választ, néha bólint, vagy hümmög, jelezve, hogy figyel.
- Hogy én? Őszintén, fogalmam sincs. Talán csak azért, mert jobb dolgom nincs, és így legalább nem unom folyósra az agyamat. - válaszolja egy kis mosollyal a szája sarkában.
- És te? Te se vagy itt sokkal régebb óta ezek szerint...

Nyomozás a Bábmester után

Türelmetlenül várja a vámpír érkezését. Táskája már összepakolva, finom parfüm a nyakára fújva, tekercsek pedig az oldalára szerelve. Mivel őt kerestetik Székvárosban, így álruharol is gondoskodnia kell, melyet a zsákba rejtett.
A kopogásra felkapja a fejét, S halkan nyitja ki az ajtót.
- Jó reggelt, Marcus. Örülök, hogy nem késett. Az őrök sorakozása előtt kell oda érnünk, mielőtt a reggeli dupla őrfal feláll. Igyekezzünk.
Megkerülve őt szalad le halkan a lépcsőn, egészen az istállóig. Neki nincsen hús vér lova, így kénytelen a tekercséből megidéznie korom fekete paripáját. Felpattan a hátára, S elindul Székváros felé.
- Nem sokat tudunk eddig. Van egy démon, ami az idézett lényeket eltörli, S a két csinos hölgyet üldözi akik egy Lovagot akarnak megmenteni a karmai közül. A démon erősen befolyásoló, képes életenergát elnyelni és a hús vér állatok tudatát befolyásolni. Nehezen megközelíthető és.. Talán az egész kúria kevés a legyőzéséhez. Bár én nem tudhatom, néhány napja vagyok csak itt.
Fél szemmel a férfi felé pillant, miközben finoman megpiszkálja hátasa oldalát hogy gyorsabban ügessenek. A nap egyre feljebb kerül az égen, a homályos foltok kitisztulni látszanak.
- Maga mikor jött és miért akar segíteni rajtuk?

Nyomozás a Báb mester után
A nap lassan festette sárgásra az ég alját, amikor bekopogott az ajtón. Nem kellett megjegyeznie a számot, mert érezte azt a különös aromát, amelyet a nő ontott magából, már pedig ez az illat a zárt ajtón keresztül is vezette az orrát. Ha a nő ajtót nyitott neki, biccentett. Ő friss volt és felszerelt.
- Jó reggelt. Mehetünk? - kérdezte, majd ha a másik igennel felelt, elindulhattak. Oda lent az istállóhoz vezette a lába. Ott már várta hegyvidéki, barna musztángja. Felnyergelte az állatot, majd ha Seda is elkészült, vele együtt indult el.
- Le vagyok maradva a helyi történésekről, nem régóta vagyok itt. Mi az, amit már eleve tudunk? - kérdezte menet közben a nőre pillantva.

A lord mély levegőt vesz, talán még egy imát is elmorzsol, amikor eltöri a pálcát. Nem érez semmit, ahogy becsukja a szemét, így amikor kinyitja, azt várja, hogy még mindig a mezőn fogja találni magát, de ez nem így van. A kúriában van, kezében Aurorával. A gyomra viszont igencsak megsínylette a gyors utazást, és bizony meglehetősen felfordult.
Eközben a démon még Oswalt monológját hallgatta, de amikor megérzi a mágiát, ami a pálcából érkezik, iszonyatos dühre gerjed, és karmos kezével megpróbálja egy hatalmas pofonnal eltávolítani Oswaltot az útból.