A kúria és a környéke

Nyomozás a Báb mester után

Nem siet a lóval, nem az a lényeg, hogy nyíltra rázza a sebeket. Így a nőnek is könnyebb felvennie a ritmust a lóval. Azt hagyja, hogy neki dőljön, egy picit hátrébb is dönti magát, hogy Seda hasára kevesebb teher essen. A szavakra hümmög egyet, majd oda érve leszáll és lesegíti a nőt.
- Talán a jövőbe látsz, de mindegy, ha gyenge vagy mellé. Veled maradok, amíg olyan tüzes nem leszel, mint korábban, egyébként sem tartom jó ötletnek, hogy a tekerccsel, gyengén hagyjalak magadra. - feleli nyugodtan, míg kiköti a lovat és aztán a nyereg rejtekéből a saját ruhája alá rejti a tekercset M könnyebb neki, mint Sedanak, ebben a szerelésben. Betereli őt, oda bent pedig - ha netán a nő nem volna elég gyors, vagy figyelmes -, akkor ő lesz az, aki a kéretlen érintéseket visszatartja.

Nyomozás a Bábmester után

Elfogadja a segítségét, egyedül nem tudná a lóra pattanni. Megvárja amíg Marcus elhelyezkedik mögötte, majd a hátát neki dönti hogy minél kevesebb erőt kelljen kifejteni a hasára.
- Én így nem megyek vissza a kúriába. Tegyél ki a kocsmában egy kis pénzzel amit szereztünk, azzal el leszek egy pár napot. Ha jobban leszek, majd csatlakozom én is. Te nyugodtan vissza mehetsz.
Megmarkolja a kapaszkodót amint elindul a ló, igyekezve tartani a tempóját rajta. Amikor a kocsmához érnek óvatosan leszáll és nyújtja a kezét.
- Elviszem a tekercset, hogy az tudjam nézni. Hová rejtette?

Nyomozás a Báb mester után

Belépve még éppen látja a lepel hullámát, ahogy a nőre borul, de az állapota jobban foglalkoztatja, mint a meztelensége.
- Találtam valamit igen. - bólint, majd a hátat fordít, hogy öltözni tudjon.
- Egy feljegyzés, leginkább. Majd elolvasod, most menjünk. - mondja, a köpenyt pedig itt hagyja, úgy is tiszta vér. Seda mellett megy az, hogy szükség esetén támasza legyen, ha megszédülne a vérveszteségtől, és kimegy vele a szentélyből. Oda kint erősen hunyorognia kell - köpeny és csuklya nélkül -, de nem zavarja, így is tökéletesen tájékozódik illatok és hangok alapján. A sötét sikátorba érve már többet lát, fel is segíti a lóra a nőt, maga pedig mögé ül, hogy támasza tudjon lenni.
- Menjünk vissza a kúriába egyből, vagy feltöltődnél még a tavernában, mielőtt keresztül suhanunk a kapu őrségen? - kérdezi, oldalai mellett elvezetve kezeit és a kantárra fogva, megtartva őt két oldalról is, ha kell.

Nyomozás a Bábmester után

Nagy fejtörést okozott a gyógyítóknak, akik izzad a és fáradtan hagyják el a szobát egy gyors pihenés erejéig, hogy utána visszejöhessenek faggatózni.
Az ágya mellett lévő leplet magára rántja amikor meglátja a vampirt az ajtóban, végül csak elmosolyodik.
- Egy kis szúrás nem fog megölni. Találtál valamit? - közben lassan feltolja magát az ágyon, leszorítva a beköltözött sebeket. - Mondd hogy igen, különben most azonnal haza megyek északra, ennyi nyűgöt nem ér ez a bábmester.
Közben lassan lemászik az ágyról, fél szemmel hátra pillantva a férfira.
- Fordulj el. - amint az elforditotta a fejét ledobja magáról a paplant, és visszaveszi a topot, mely tényleg csak kebleit takarja, illetve valami nadrágot kutat az egyik szekrényben, mivel a kezes-lábas egybe ruháját darabokra szaggatták. A hasát a kötések rejtik el a kíváncsi szemek elől. - Gyorsan el kell tűnnünk. Ha vissza jönnek faggatózni fognak és szerintem ehhez neked sincs kedved.
Kihúzza magát és gyors tempóban igyekszik kifelé a szentélyből.

Nyomozás a Báb mester után

Észrevétlenül, a föld közelében lapulva tart a pincébe. Mikor megtalálja annak ajtaját, gond nélkül füstölög át a kulcslyukon, és a sötétbe olvad. Oda lent egy lélek sincs, egy gyertya nem sok, annyi se ég. Újra alakot formálva, vörösen világító szemekkel, tökéletesen látva kezd el kutakodni. Eltelik több perc is, majd tucat, majd két tucat, majd egy óra, míg a tömérdek tekercs közül talál egyet, amely mintha illene a leírásokra, és talán segíthet nekik. Ruhája alá rejti azt, még utoljára körbe néz, és aztán elhagyja a helységet. A földszintre ködölve látja, hogy még mindig sokan vannak Seda szobájában, így inkább kimegy a bejáraton, hogy a tömegben öltsön alakot, ahol kevésbé feltűnő. A tekercset a lova nyergébe rejti, mielőtt vértől tocsogó ruházata tönkre teszi. Megállja, hogy ismét megkóstolja a vért, noha nem kevés akaraterő kell hozzá. Visszasétál a szentélyhez, ahol már mágiával, és bűzös növényekkel is gyógyítgatják Sedat. Amikor végeztek, figyeli, hogyan törölgetik a sok vért. Nyel egyet, és mély levegőt véve néz a nőre, oda lépve mellé.
- Megmaradsz?- kérdi, ha ébren van.

Nyomozás a Bábmester után

A céljukat elérték. Bejutottak mindenféle kérdés és könyörgés nélkül, Marcusnak szabad útja van az egész szentélyben.
Pár perc után fejvesztve rohan ki a fiú, több gyógyító után kiáltva, így a védelmük is bőven megcsappan.
Pillanatok alatt megszabadítják a lányt a ruháitól, feszegetik a sebeket, keresik a szerveket melyeket a szúrás érhetett, de nem találnak semmit. A vér csak ömlik, egy szép tócsát hagyva az ágy alatt amire fektették.
Mindenféle kenőcsöt, gyógyszert kennek rá és préselik le a torkán hogy a vérzést elállítsák, vagy legalább lelassitsák hogy egyáltalán össze tudják varrni a sebeket, de úgy tűnik sikerrel járnak.