A kikötőnegyed

[A tébolyodott kihallgatása]

(A Kúriában)
Szobájaban pihen, Hoshit simogatja miközben lassan álomba szenderül. Ám a kopogás felébreszti. Kikászálódik az ágyból és bár sejti ki lehet nem számított rá. Mikor ajtót nyit a lányra néz felemeli a kezét, hogy jelezze nem kell semmit mondania. Becsukja az ajtót, és kisvártatva menet készen csukja be magamögött az ajtót.
Már azt hittem soha nem jön válasz arra a levélre. Csak utánad! Engedi maga elé Aurorát hogy mutassa az utat. Érdekes ilyen kései órán a kúria is alszik nem veri fel azt aki itt maradt.

[A tébolyodott kihallgatása]

(Résztvevők: Alison Agrior, Gordye Hurt, Aurora D'Lange)

(A Kúriában)
Alison hirtelen eltűnése arra késztette ezen a kései órán, hogy visszamenjen a saját szobájába, és felkészüljön az előttük álló kis "kalandra". Noha továbbra sem érti a nő pálfordulását a fogoly kihallgatásának ügyében, azért örül, hogy mielőtt a Mágustanács megkaparintaná a férfit, nekik is lesz alkalmuk néhány szót váltani vele...főleg, hogy a kis fiola igazságszérum is nála van. Bár nem ringatja magát hiú hitekbe, tudja, hogy lehet, hogy az alkimistával kötött alkuja miatt ő húzza a rövidet, és még a szérum is kárba vész.

Töprengéséből a saját kandallójában megjelenő levél zökkenti ki, ami cseppet sem elegánsan tör ki a lángokból, hogy a nő lába elé vetődjön. Felvonja a szemöldökét, de apró mosoly kúszik ajkaira, hogy kihajtogatja a borítékból a pergament. Szólnia kell Gordye-nak...De most nem menne le ezért a raktárba a tükörig. Halkan zárja maga mögött az ajtót, s a kései órán néptelen folyosóra lép ki, hogy megkeresse a démonvadász utolsó, általa is ismert szobáját. Öklével kettőt, határozottat koppant.

[ A tébolyodott kihallgatása ]

* Nyughatatlanul jár fel s alá a torony béli szobájában, ismételten saját akarata ellenére cselekedett. Nem! Pontosabban a tanács akarata ellen cselekedett immáron nem is számolja hányadik alkalommal! Dühösen rója a köröket, viszont ezt most nem engedheti meg magának, hogy az időt húzza. Holnap reggel kihallgatják a foglyot, még ma este be kell juttatni a nőt meg a kísérőjét. Egyszer még biztos, hogy megüti a bokáját, hogy mindig ellenszegül minden kérésnek. Beletúr idegesen a hajába és megtorpan az asztala előtt. Pergament ragad, tollat, tintát és körmölni kezdi sebesen a levelét:

„ Aurora D’Lange kisasszonynak!
Időnk híján ma este szükségeltetik találkoznunk, hogy bevihessem önöket a szóban forgó épületbe. Kérem, legyenek pontban napforduló előtt egy órával a kikötői toronyóra alatt és ne késsenek.
A. „

A kellő formalitásokat messze meg nem közelítő levelet összehajtja, pecsétet sem tesz rá és reménykedik, nem fogják el valahol. Biztos benne, ha eljut Aurorához, ő tudni fogja miről lesz szó s mit takar az a kúrta „A” a levél végén. A kandalló elé sétál és a tüzet szuggerálja s olyan mozdulattal mint a nő elé vetette a levelét ,most a sajátját dobja a tűzbe ami azonnal lángra kap és eltűnik. Parázsló széllel jelenik meg az alakváltó előtt, bárhol is legyen.

Még van néhány órája, míg a találkozót megejtik, addig Aurorának is marad ideje, hogy szóljon a partnerének az akcióról. Megigazítja kissé remegő kézzel a szőke tincseit, ami közé, ha lassan őszhajszálak is keverednének, nem csodálná. Wines halála óta nehezebben összpontosít, és gyakrabban kapja fel a vizet. Nem veszítheti el az uralmát, tudatának tiszta kell, hogy maradjon, ezen estén kivételes fontossága van. Saját és mások szabadsága s talán élete múlhat rajta. Akár a székváros mágusainak és …oh nem, ebbe nem is mer belegondolni mennyi következménye lehet. Elég, ha saját magukra koncentrál *