Az erdő

A csempész barlang tisztogatása

- Nem kell másodlagos engedély, - szól Marcushoz - megmondjuk, hogy most indulunk végrehajtani a megbízást, két és fél órával az indulásunk után indítsák meg a rabszállító egységet. Na meg hozzanak magukkal elég pénzt, ami fedezi az ott összeszedett gazfickók vérdíját.
Kicsit visszavesz a tempóból, nincs kedve a gyomorsavas zuhanyhoz. Amint kicsit megszokta az enyhébb zötykölődést folytatja a meséjét.
-Kivételesen tervem is van. Láttak már engem ott, ittam is egy ottani hírhedt fickóval. Ostobaság lenne berúgni az ajtót, nem tudjuk hányan vannak bent és milyen népség. Lehet összesen a hely tulaja van meg mondjuk 5 csempész, aki életében két egyeneset nem ütött. Talán egy teljes kalózhajó legénysége, akik még a seggükben is rejtegetnek egy-egy szuronyt. Bemegyünk, elüvöltjük magunkat, hogy a következő kör rumot mi álljuk, ettől alább hagy a gyanakvás, ha mindenki nekilátott, én rájuk burogatom az asztalokat. Mocskos nagy és nehéz asztalok vannak odabent. Talán azért mert az év felében úszik az a barlang. Na mindegy, akármennyien vannak, ésszel csináljuk.
*Fejezné be a meséjét, de eszébe jut még egy fontos apróság.*
- Ja igen! A tulaj ritka babonás és misztikus lény hívő, állandóan démonokról, vérfarkasokról, a látogatásom óta meg biztos óriásokról is hadovál. Azt hiszi az ezüst minden szartól megvédi, tele van aggatva az a rövid nyaka ezüst láncokkal, a pult alatt legalább 2 töltött nyílpuslája van ezüst hegyű nyíllal bekészítve. Gondoltam nem árt tudnod ezt az apróságot.
*A távolban már látszik a városi út fénye.*

A csempész barlang tisztogatása

Ahogy a göröngyös úthoz érnek, szerencsétlen lány úgy pattog az üres szekéren mint egy gumilabda. Hol balra, hol jobbra vetődik. Hiába a félóriás mázsás súlya, ennél a tempónál még az sem fogja le a szekeret. Miután csinos ám kicsit üreskés feje már negyedjére koppan a fán, morogva feláll és Gerdor vállaira támaszkodik.
- Az a baj a széllel, hogy pont feléd fúj Marcus. - vigyorodik el - Különben meg, ki tudja. Az északi népek oly kevesen vannak, a végén kiderül hogy te meg én talán valóban rokonok vagyunk. - finoman vállon üti az óriást, ám a karma közbe szól, S az egyik görönynél jó nagyot borul hátra.
- Szerintem az ajtó rárúgás jó lesz! Arra nem számít senki.. vagy be akarod őket valahogy hálózni? - pillant Gerdorra

A csempész barlang tisztogatása

- Akkor az unokatesós történetre se lesz szükség! Bár megnézném az arcokat, amikor előállunk vele. - neveti el magát, és amikor a hatalmas ló megindul a szekerrel, a tempójukat tartva üget mellettük.
- Amennyire be van öltözve Gerdor, nem tudhatod, hogy hasonlítunk-e! Ki tudja.. lehet, hogy ő az extranagy, extramagas kiadásom. - vigyorodik el a nevetséges gondolatra, aztán Gerdor Sedahoz és a vacsorához fűzött szavaira elneveti magát.
- Amíg én nem kapok a nyakamba semmit, tőlem oda megy, ahová csak a szél viszi. - vigyorog Sedara, nem mintha buzdítani szeretné, csupán viccelődik.
- Van terved, melák? Vagy csak megkapjuk a másodlagos engedélyt Rogertől, aztán rájuk rúgjuk az ajtót? Milyen piáshordókat akartok összegyűjteni?

A csempész barlang tisztogatása

Indulás előtt még intéz pár szót Marcushoz.
-Nem fognak akadékoskodni. Az őrök majdnem lefosták a saját lábukat, mikor először megláttak. A bűvészkedést hagyd a gazfickóknak, a városban örülni fognak neki, hogy helyettük végezzük el az ő dolgukat.
Kezébe adják a kantárt, eleinte kicsit furcsa az érzés, de nem sokban különbözik ez a wargok húzta szánkótól. Seda kacagós megjegyzésére válaszol is az indulás után.
- Megnézném te mennyire hasonlítasz arra a rokonodra, akiről azt se tudod, hogy a rokonod.
A szekér vígan robog a város fele, a fél-óriás kifejezetten élvezi, hogy átadták neki a vezetést. Kicsivel fél út után göröngyösebb lesz az út, de lassítani esze ágában sincs.
- Kaja rakományt remélem sikerül bent tartani. Nincs kedvem összehányt szekérre pakolni a hordókat.

A csempész barlang tisztogatása

Utolsónak ér ki a kúriából mint azt sejteni lehetett. Hátán egy nagy batyu, S ahogy szalad utánuk csörömpöl benne minden. Fél hallásra talán néhány piás flaska, papírok és fémek, de kitudja mit hordoz magánál a lány.
- Hé, itt ne hagyjatok!
Úgy lohol, mintha csak az élete múlna rajta, S amikor beéri őket halkan liheg. Kezd erősen eltunyulni a kúriában. Előkapja az egyik Pergament, széthúzza, s csillogások közepette jelenik meg egy szép, nagy méretű fekete ló. Elé állva ráköti a szekeret, majd az óriás mögé - mert mellé tényleg nem fér - pattan fel. A kantárt Gerdor kezébe adja, ő pedig a hátára fekve kémleli a bárányfelhőket, jókat kacagva kettejük társalgásán.
- Legalább hasonlítanátok, akkor biztosan bevenné ezt a sztorit, de reméljük van olyan buta hogy így is issza majd minden szavatokat.
A paci közben elindul ügetve egy egyenletes tempót fenntartva.

A csempész barlang tisztogatása

Indulásra készen áll, így mikor Gerdor elindul kifelé, csak pár óriáslépéssel lemaradva követi. A szekér elég nagy egy tucat hordónak is, bár ismerve az itteni italozási szokásokat egy hétig sem fog kitartani ez a mennyiség. Már ha találnak ennyi hordót, mert ugye ha eleve kevesebbet tudnak hozni, akkor még kevesebb ideig tart. Fel nem száll a szekérre, a saját lovát készíti elő, a mozgékonyság jobban illik hozzá, illetve biztonságosabb is, ha van valaki, aki képes az árut védeni: ugyan is nem kételkedik abban, hogy amint híre megy az esetnek - a szó pedig úgy száll akár egy madár - biztosan lesznek banditák, vagy a csempészek üzletfelei, akik bepróbálkoznak. Arról nem is beszélve, hogy szerencse, ha Gerdor mellé Seda felfér a szekérre! Ettől függetlenül hallgatja és figyeli a gigantikus harcost, bár az unokatestvérezésnél kishíján elneveti magát.
- Inkább megbűvölöm ezt a Rogert, ha akadékoskodik. Úgy gyorsabban túl leszünk rajta. Az pedig ember a talpán, aki téged akkor is kérdezget, ha láthatóan nem akarsz beszélgetni. - mondja és ha közben Seda netán megidézi a lovat, hogy húzza a szekeret, már egészen más szemmel tekint a mágikus lényre. Ettől függetlenül nem szól egy szót se, nem mondja a nőnek, hogy inkább spórolnia kellene az erejével és az életével, mert nem az ő tiszte erről dönteni. Ő tett egy kimondatlan ígéretet - talán nem is igazán ígéret, mint inkább tény volt -, és ahhoz igyekszik tartani magát. Még ha nem is erről híres.

//Bátorkodtam akkor ide írni. :D//