Az erdő

Csillagfényes randevú

A penge felszántja a vadállat hátát, miután pedig a fűbe borul vonaglani kezd. A penge nem ezüstből volt, így azonnal elkezd összeforrni, ám ez pont ugyan annyira fájdalmas, mint a keletkezése. Nyüszít és vonaglik, de ahogy látja, hogy a férfi közeledik, két lábra tolja fel magát.

Magadnak akarod? Érzem, hogy már... sebet ejtettél rajta. *Húzódik vigyor a bestia pofájára.*
Nem vagy, túl meggondolatlan, hogy otthagytad? Egyedül? *Pillant el a férfi felett a kilátó irányába, ekkor csapja meg az orrát a közelébe hozott ezüst szaga és néz le rá újra.*
Szóval a lány odaadta neked és ideküldött, hogy fejezd be? Darenn is jól tudja, egy olyan kis fogpiszkáló nem tudja elérni ..a szívünk. Legalább ennyi esze volt annak a semmirekellőnek. *Tartja szóval, miközben enyhe fájdalom zsibbasztja a hátát, bár ez csak kis mértékben akadályozná a mozgását, úgy tűnhet, szavakkal próbálja elbizonytalanítani a lányba vetett bizalmát a férfinek.*

Csillagfényes randevú #17

Jeremy most már csak a vadász egyedül a személyében. Minden idegszála megfeszül a célzáshoz a környező ingereket beleértve Elara aggódó pillantását is kizárja, hogy az őt rohamozó vadat eltalálja. De fel van készülve arra az eshetőségre is hátha újból elvéti a célt. De nem így történik.

A sebesen forgó penge felszántja a farkas hátát jó hosszan de nem mélyen. És ugyanezen lendülettel még vissza is tér Jeremyhez, aki nem figyel eléggé és így nem kapja azt el. Ugyanis csupán a fenevadra figyel eközben, aki immáron elterül a fűben.
Mikor tekintete a bumerángra esik látja hogy annak pengéi véresek. Az ádáz düh amivel a farkas felé indult lassan párolog csak el. De tudja jól nincsenek biztonságban most sem még.
Az ezüst tőrt a jobbjába fogva lép közelebb hogy a bestiát szemügyre vegye közelebbről.
Pár lépéssel előtte megáll, támadásra és ugrásra készen ha a vad váratlanul felé mozdulna. A közelharcban pedig Darennek ugyancsak előnye lenne Jeremyvel szemben méretéből kifolyólag.

- Elég volt ez mára vagy szeretnél még ? - villan a tekintete a farkasra indulatosan.

Csillagfényes randevú

* nem társalog tovább inkább csak követi az utasítását és mászik tovább és tovább még végül fel nem ér a tetejére. Nincs ideje sem kifúnia magát, egyből a korlátszerűségnek feszül és nézi a lent folyó csatát. A fenevad és Jeremy közt.. Darenn és Jeremiah között. Aggódó tekintettel méri fel a szituációt, majd mikor Jeremiah támadást indít a felé rohanó felé, még lélegzetét is benntartva figyeli a fejleményeket.
Eltalálta...
Elara lélegzete elakad és a fekvő farkast nézi talán még könnyi is kicsordulnak ahogyan a nyüszítés felhallatszódik. De nem némult el, ami jó jel, hiszen életben van még. Nem tudja Jeremiah mihez kezd majd ezek után, de ha megpróbálna halálos szúrást ejteni rajta, biztos lehet benne, hogy megvédi barátját és nem engedi, hogy megölje őt. Túl fontos a számára a barátságuk*

Csillagfényes randevú

*Látja, hogy bizony nem gondolta rosszul és a férfi támadóállást vesz fel, ahogy feléjük rohan, teljes sebességgel. Az iránya túl egyenes és túl kiszámíthatóvá teszi, ezt tagadni se lehetne, de az egyenes út, mindig a legrövidebb. Látja megvillanni a pengéket, ahogy Jeremiah eldobja a bumerángot és az egyenest felé szeli az éjjel hűvös levegőjét, még a suhogását is visszhangzik a fülében. Térne ki, de tudja, hogy az azonnal mozdul is utána, amint érzi, hogy eltalálja, leveti magát a fűbe, hogy lássa, csak karcolta vagy bele is állt, fájdalmasan nyüszít fel a telő holdra.*

Csillagfényes randevú #16

Elgondolkodva hallgatja a lány magyarázatát és megértően bólogat is hozzá. Ez a pillanat különben sem az hogy bármiben kételkedjen, hiába súgnak neki más ésszerűbb indokokat sokat tapasztalt érzékei. Olyan távolinak tűnnek már a szenvedélyes pillanatok melyek a rémálom előtt történtek- kettejük között - mintha nem is mostanában, vagy ebben a valóságban és életben zajlottak volna. Ő is találkozott már vérfarkassal, nagyjából tudja miféle ösztönök vezérlik de ezt sem most fogja Elarával megbeszélni. Elengedi a lányt hadd menjen és másszon minél magasabbra, fel a biztonságba - legalábbis ő így gondolja. Kurtán csak annyit válaszol neki:

- Értem.

Ha akarna sem tudna többet felelni mert meghallja a vadállat rohamozó vágtáját és ezzel egyidőben Elara kétségbeesett szavait is. Épp csak felé pillant egyetlen másodpercre. A tőr közvetlenül mellette landol de már nincs ideje felvenni sem. Rá kell eszméljen a bestia túl gyorsan közelít hogy mindketten biztonságban a kilátó tetejére érjenek. Így elengedi a korlátot hátrébb lép és Elara felé kiált.

- Siess a kilátó tetejére!

Felveszi az ezüst tőrt és újra megragadja a bumerángot. Pár lépést oldalaz hogy jó célpont legyen a repülő mágikus fegyvernek. Szemével szinte felnyársalja a célpontot, ő is hasonló vadállattá válik mint amelyik feléjük tart. Gondolkodás nélkül dobja el azt és bal kezével irányítja egyenest a fenevadnak. Hátha legalább lelassítja azt, és egyre gyorsuló iramban elindul ő is felé. Eljött a pillanat hogy megmérkőzzenek. A lány és saját élete vagy a fenevad épsége már a tét.

// Kérlek Darenn dobj a védelezés vagy kitérés sikerére ezúttal is.//

Csillagfényes randevú

* nem szeretne hazudni a férfinek de a teljes igazságot sem fedheti fel, mert azzal veszélyeztetné a barátja biztonságát és életét*
- Mert, mert egyszer megszöktem előle, és már ismerős neki az illatom és addig nem nyugszik még a fogai között nem tudhat engem...
*válaszol miközben feszülten figyeli a terepet, majd Jeremiah tekintete az mi kissé megijeszti*
- Még előtte lecsatoltam magamról, hogy ne rontsa el a pillanatunkat...a..a pillanat..*gondolkodik el majd nyel egy nagyot* érzi a vért..* mondja ki végül amire gondol, hiszen a szüzessége elvesztése kis vérzéssel járt együtt, mit a farkas könnyen kiszagolhatott.*
- Pont emiatt, nem az első alkalom, hogy megtámad engem, elővigyázatos voltam csupán.*néz fel szemeibe, miközben hozzá simul ahogyan átkarolja*
- Rendben megyek..*bólint egyet és a vadász karjára simít, majd kissé feljebb húzva a szoknyáját kezd el mászni felfelé, mikor is hangokat hall, ekkor kapja fejét a feléjük rohanó hatalmas felé*
-JEREMIAH!!! *mutat a vadállat felé kissé zihálva, majd gyors mozdulattal nyúl a tőr felé, de a remegő keze miatt kiejti azt a kezéből és Jeremiah előtt landol a földön. Fegyvertelen így ahogy csak tud tovább kapaszkodik felfelé.*
- Csinálj valamit, de ...de meg ne öld!!* kiálltja oda neki remegő hangon, és már már szemei is bekönnyeznek annak tudatában, hogy Darenn vajon mennyire haragudna magára ha holtan feküdnének mellette a reggel.*