Birodalmi Hírmondó |
Új funkció: Reagok automatikus, valós idejű frissülése
Hatalmas hírrel és fejlesztéssel érkeztünk ma: igazi real time oldal lettünk, mert ezentúl a reagok automatikusan frissülnek a főoldalon ha valaki újat küld be így nincs többé manuális frissítgetés és reagvárás - amint új iromány érkezik (vagy módosítás egy reagban, esetleg törlés), azonnal látjátok a változást valós időben a főoldalon, mind asztali, mind mobilos felületről, mindenféle billentyűnyomkodás nélkül! Reméljük, tetszeni fog az új kényelmi fejlesztés, ha hibát észleltek, kérlek szóljatok! =^.^=
Székváros időjárása |
Frissen regisztráltak |
Svartr Ulfson
Tapeesa
Darick D'Arcy
Finn Halloway
Ravian Rylvenar

Egyéb helyszínek
![]()
A fejlődés jeges útja
Óriások földje A feltápászkodás a maga módján zökkenőmentesen ment, hiszen kapaszkodás és kokolyabb megbillenés nélkül felállt. Az fél-óriás köppeny a fején is landol szinte elfedi teljesen, mintha csak egy hálót dobtak volna rá úgy érzi most magát. Füleit is hátra húzza nem tetszésének jelét adva, ami nem a hallottakra vonatkozik. - Tudok. - Dacosan reagál. El indulna arra amerről jött Gerdor, de úgy tetszik a másik fél másként vélekedik. Makacsan igyekszik ellen állni és megindulna gyors léptekkel, melyeket csak ő érez gyorsnak. Ha mégis felkapják, úgy beletörődöen lóg a férfi vállán, ám ha meglátja a hálót mint egy kukac mozgolódni kezdene a szoros becsomagolás miatt. - Az ott a magáé? Ne hagyja ott. Megfogom, ha már maga engem. - Ajánlja fel. Hangja a hideg ellenére melegen szól, de határozottan, hiszen pontosan tudja mennyit jelent a saját felszerelés. |
![]()
Gerdor Wintermark
2024-12-03 20:28
Titulus: Fagyjáró/sápadt óriás
Hozzászólások száma: 25 Regisztráció ideje: 2022-06-05
A fejlődés jeges útja
Óriások földje Úgy néz ki a feltápászkodás nem akar zökkenőmentesen menni, de ez kicsit sem meglepő, a nagy hidegben töltött huzamosabb idő enyhén szólva sem az izmok legjobb barátja. Gerdor leveszi csuklyás köpenyét és inkább betakarja vele a nőt, mint ráadja. A nagyja hullámosan a földre terül, de legalább a funkcióját ellátja. - A rideg, fagyos északon. Járni tudsz? - A kérdés hangozhat udvariasnak is, de az igazi szándék mögötte inkább arra vonatkozik, hogy hazáig kell-e cipelnie szerencsétlent. A második adag kinyögött két szót szinte meg sem hallotta, déli utazásai során olyan gyakoriak voltak az ehhez hasonló kifejezések, hogy már kialakult egy passzív képessége ezek kiszűrésére. Míg kiszűrődik, valami hang a köpenye alól, megszokásból körbenéz a parton, de ha jön válasz, ha nem, mérlegelve az adott szituációt, jobban betekeri Vlagyit a köpenybe, jobb vállára kapja és elindul vele a viszonylag közeli otthonába. Mielőtt felállna, íját bal kezével felveszi maga mellől, a hálót most kénytelen lesz hátra hagyni. |
![]()
A fejlődés jeges útja
Óriások földje A fagyos szél valahogyan otthonosnak érződik, de mégis hidegebb, mint amit eddig megszokott. Az érkező szagára váratlanul fordítja felé a fejét és kerekednek el szemei a magas férfi láttán. A szavaira meg csak szusszan maga elé és elöbb a bal lábát, majd a jobbat húzza térdelésbe maga alá, hogy aztán a két lábának ujjaival megtámasztva elöbb guggolásba húzza fel térdeit. Karjai pedi önkéntelenül is összekúsznak a teste előtt. Most először hiányzik a kis háza a kandallóval. - Hol vagyok? - Kérdezi, ahogy guggolásból feláll és üdvözli ő is a másikat. Gerdor magasabb, mint a vadász volt, kire fel kellett néznie egykor, hát most még rosszabbul járt ilyen téren. Kellő távolságba hátrál az érkezőtől. Szimplán a bizalmatlansága és az, hogy fogalma sincs hogyan és miért került ide. Megreszket olykor-olykor. Az erdő melege elszoktatta vagy a párduc hiánya még nem tudja eldönteni. Ez is egy kideríteni való apróság. Tekintetét a másikra emeli. Nem kerüli el figyelmét a másik íja. - Jó nagy. - Szalad ki a száján óhatatlanul, de hogy mire is gondolhat pontosan nehezen megállapítható egy idegen számára. |
![]()
Gerdor Wintermark
2024-12-01 18:41
Titulus: Fagyjáró/sápadt óriás
Hozzászólások száma: 25 Regisztráció ideje: 2022-06-05
A fejlődés jeges útja
Óriások földje A parton lépkedve a fagyos szél felerősödik, de neki ez majdnem olyan kellemes érzés, mint hosszú kint lét után a ropogó tűz mellé térni, ez adja meg az igazi otthon érzetet. A friss hideg levegőből nagyokat szippant, mikor valami mozgolódást lát szeme sarkából. Az összetekert hálót azonnal a földre ejti és gyors léptekkel indul a parton fetrengő felé, de az mikor felül, visszavált gyorsabb séta tempóra. Bárki is legyen, akárhogy is került oda, él és eszméleténél van, nagy baj nem lehet. Kicsit közelebb kerülve, olyan távolságban, ahonnan már nem kell kiabálnia oda is szól az aprócska idegenhez: - Elég trágya időt választottál a strandoláshoz, kicsi lány. - Ha odaértéig nem sikerült feltápászkodnia, fél térdre ereszkedve jobbját nyújtja oda, jelezve a segítő szándékot. |
![]()
A fejlődés jeges útja
Óriások földjén. A levegőbe szimatolva a tenger szaga az első mi komolyabban megcsapja az orrát, aztán belekarmol a talajba, ujjaival, de ha a szél úgy hozza Gerdor szagára kinyilnak szemei, hasonlóval csak egyszer találkozott. Még nem mozdul, csak figyel. ~Hol vagyok?~ - Siklik át a kérdés a gondolatai között. Gerdor talán egy kis mozgólodásra lehet figyelmes a parton, ahogy a hozzá képes törpe nő a kezeit tanulmányozza hanyatt fekve a talajon. Kék ruhája szinte mindent takar rajta, kivétel most a sérülésekkel tarkított alkarjait és mezítelen lábfejét. Haja a feje alatt igen kuszán terül el szőke és néhol deres hajszálakkal gazdagítva. Nincs nála semmi. Ami volt is az oda maradt Székvárosi kikötő partján, ahonnan eltűnt. Végül felül és úgy néz körbe, hogy Gerdort csak orra vagy éppen a szemei érzékelik az attól is függ, hogyan közelíti meg. |
![]()
Gerdor Wintermark
2024-11-25 20:00
Titulus: Fagyjáró/sápadt óriás
Hozzászólások száma: 25 Regisztráció ideje: 2022-06-05
A fejlődés jeges útja
Óriások földje Korábban hónapokig utazott szerte a havas hegyekben és erdőségekben, olykor-olykor szülőfalujába is ellátogatott, de az utóbbi időben egy erdő széli, parttól nem túl messze lévő, minden bizonnyal jóval korábban emberek által épített toronyban találta meg magányos kis otthonát. Az épület egykor több emeletes lehetett, mostanra már csak a pince, az alsó szint és az első emelet használható, minden más leomlott. A több, mint egy év alatt, amióta az otthonának nevezi ezt a helyet, a maga egyszerűségéhez egész otthonossá tette. Hogy el ne szokjon szülőföldje nehézségeitől, mágikus képességét egyáltalán nem használja a mindennapi tűzifa és élelem megszerzéséhez, épp ez is veszi rá, hogy egy nagy hálóval, a part fele induljon. Íját is viszi magával, ami hosszában vetekedik egy megtermettebb ember magasságával, hátha akad út közben valami vad, ami akár egy hónapnyi adaggal megnövelné éléskamrájának készletét. |
Fórum utolsó hozzászólásai |
2025-02-09 02:46
Egyéb helyszínek:
2025-02-02 11:06
Egyéb helyszínek:
2025-02-01 00:00
Egyéb helyszínek:
2025-02-01 00:00
Legendás szólások |
Kedves idegen! |

Bővebben: saját fantasy világ
Oldal indulás: 2015.11.23
Felbontás: bármekkora
Karakterek száma: 114

Licenc
Minden jog fenntartva © 2016, Ács Raymund | © 2017 - 2025 Novák Enikő
A weboldal teljes tartalmára a Creative Commons BY-NC-ND 4.0 Nemzetközi Licens érvényes!