Egyéb helyszínek

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

Ahogy Gerdor kevergeti az kondérban a halakat úgy figyeli mozdulatait, de nem szól hagyja, hiszen már evett. Végül helyre kerülnek a dolgok a férfi válaszai hallatán, majd mikor a népes felsorolás elhangzik egy mozdulat az mi kíséri, melyet összébb húzott szemekkel tesz meg.

- Mondja még egyszer azt a k betűs helyet. - Kéri szeliden és figyeli a másikat mintha valami olyasmit várna tőle, amitől a hátán is feláll a szőr.

- Mennyi időt töltött ott? - Érdeklődik aztán, elgondolkodva.

A kérdése után inkább a kiszemet vackot választva indul meg feléjük. A vastag ruhában arra araszolna, el a zsákoktól.

- Holnap ha korábban kelnék kimennék a közeli erdőbe, de ha felkell akkor magával tartanék a városba, ha engedi. - Tekint Gerdorra kérdőn.

Élne a lehetőséggel amit vendéglátója felajánlott, közben pedig gondosan elhelyezi magát a nem messze a kályha mellett úgy, hogy ott már nem okozzon gondot. Közben ha elkészült és enni készülne.

- Jó étvágyat.

Sir Cercul Geallova Tretoion elleni merénylet előkészítése
Lord Keummal kastélya / jelenleg Sir Cercul Geallova Tretoion és személyi seregének szállása

A kastély alatti alagutak meglepően üresek, se őrök, se csapdák, csak egyik zárt rácsos ajtó a másik után, de ez a csapatnak nem jelenthet problémát. Titusz elsőnek egy borospincébe jut onnan ahol Kyara, Innon és Rorschach vannak, majd a lépcsőt követve egy kis földszinti szobába érhet, ahol már van két őr, de nem tűnik úgy, hogy túl nagy a fegyelem, se a figyelem. Bár már hónapok óta itt van a sereg, és szépen fogalmazva lófütty se történt azóta, ami biztosan lazított rajtuk, így kígyó alakban könnyen el tud slisszolni a két beszélgető mellett.

Ebből a szobából két ajtó nyílik, az egyik az udvarra, a másik egy hosszabb folyosóra a kastélyon belül. A folyosót több oszlop is szegélyezi, ami megfelelő fényviszonyok, vagyis inkább azok hiánya mellett akár ember méretű lényeknek is ad lehetőséget arra, hogy észrevétlenül elosonhassanak, ha elég ügyesek, a kígyó így továbbra is észrevétlenül közlekedhet. A folyosót egy kisebb csillár világítja meg középen, mind a két oldalán három-három ajtó van, illetve a végén egy lépcső, ami félúton kettéválik, balra és jobbra is utat biztosítva az első emeletre. Ezen a földszinti folyosón négy őr áll.

Az ajtók mögé könnyen bekukkanthat Titusz, látva, hogy a küldetésükhöz egyik sem kecsegtető célpont, konyha, cselédszállás, őrszállás, raktár. A lépcsőn felfele, az első emeleten már jobban szét kell néznie, mert mind a jobbra, mind a balra vezető elágazás egy-egy újabb folyosóra vezet, és itt már nem egyértelmű, hogy melyik lehet a megfelelő. Kis felderítés után a bal oldali tűnhet jobbnak, ott több őr van, kettő a lépcsőnél, négy pedig a végén.

Ezen a bal oldali lépcső utáni első emeleti folyosón haladva már vannak ablakok a folyosó jobb oldalán, és négy ajtó a bal oldalán. Szintén nem ezek lehetnek a megfelelő célpontok, mert mindegyik szoba üres, vagy legalábbis most, de fürdő, és több hálószoba is van köztük, lehet a kastély eredeti urának családtagjaié, vagy vendégszobák, ki tudja. A folyosó végén csigalépcső vezet még feljebb.

A folyosó végére érve már nehezebb dolga van Titusznak, hiszen az ottani négy őr elég kis helyen áll, így nehezebb észrevétlenül eljutni mellettük. A kígyó szerencséjére ők sincsenek nagyon elfoglalva a feladatukkal, helyette valamiféle érdektelen témáról beszélgetnek, szórakoztatják egymást. Két hosszabb nevetés között el is tud osonni mellettük fel a második emeletre.

A második emeleten a lépcsőn egy nagyobb terembe juthat, az itteni központi csillár már sokkal jobb fényt biztosít, és összesen tíz őr áll itt. A terem elején, a lépcsővel szemben van egy kétrét nyíló, díszes ajtó, a jobb és bal oldalon pedig kettő-kettő kisebb ajtó, de hasonlóan díszesek. Mindegyik ajtó előtt két-két őr áll, így jön ki a tíz őr, hiszen öt ajtó van.

Vannak oszlopok, vázák dísznövényekkel, és túl sok arany. Ez és az őrök mennyisége jelezheti, hogy valószínűleg ez lesz a megfelelő hely. Itt sokkal óvatosabbnak kell lennie Titusznak, de szerencséjére csak pár percet kell várnia, hogy egy őrségváltás lehetőséget biztosítson neki a gyors felderítésre. Épp csak be tud nézni mindenhova, a terem két oldalán egy-egy háló és egy-egy fürdő található, a nagy ajtó mögött pedig egy óriási háló, ahol a keresett célpont tartózkodik, Sir Cercul Geallova Tretoion személyesen.

Ennél többet azonban már nem tud kideríteni Titusz, mivel hamar lezajlik a váltás, így a lebukás elkerülése végett kénytelen lesz visszavonulni, a leglényegesebb információt már ígyis megszerezte. Annyit még út közben észlelhet, hogy csak katonák vannak itt, mágusnak, és semmiféle mágikus védelemnek nincs nyoma, illetve a Sir híres mágiablokkoló testőrének sincs nyoma, ha egyáltalán Titusz tud a létezéséről, és hogy mit kellene éreznie a közelében. Nagy valószínűséggel a szobán belül a Sir egyedül van.

Ezekkel az információkkal juthat vissza a csapat többi tagjához, hogy megossza velük.

Sir Cercul Geallova Tretoion elleni merénylet előkészítése
Valahol a városban

Amíg elvonult mindenki megérkezett a megadott helyre és időre. A hely nem más, mint egy átlagos lebuj a kikötőben. Lassan a sötét folyosón megjelenik Ror számára ismerős arc. Titusz a szaga alapján tudja ki is van a külső mögött, de Innon az egyetlen, akinek ez újdonság kezében a zsák fizetséggel.

- Innon Zul. Bemutatom Rorschachot. A vállvért őrzőjét, aki magával tart, addig, amíg nem lesz tiszta a terep. - Lépdel Ror mellé, tudván csak illúzió, bátran nyúl bele, hogy megnézze a vértet.

- Le vetheted az illúziót nyugodtan. A talizmánja nálad van? - Suttogva kérdezi, hiszen az a gyenge pontja a vértnek.

Majd a kutyához lépked és leguggol hozzá.
- Titusz is jelen.

Felállva pedig Innonhoz lép és kezébe helyezné a zsákot.
- A megbeszélt fizetség, ha nincs más, akkor induljunk. - Adja ki a jelképes parancsot és a kis kompánia Innon vezetésével megindul az alagút rendszeren keresztűl Titusz követi majd Rorschach és végül Kyara zárj a sort.
—-----------------------------------------------------------------------------------------------
Valahol Lord Keummal Kastélya alatt

Megérkezve a kastély egy titkos bejáratához, Titusz menet közben megbeszélt feltéltek mellett mérges kígyó alakot választ, aminek arany pöttyös mintázata Sir Tretoion arany világához illő lehet. Mozgékony és ha kell akkor mérges harapásal védekezik, ahol a páncélok már nem nyújtanak elég védelmet.

//Russell vipera//


Amint sikerrel jár Titusz és feltudja deríteni a kastályt, a Sir tényleges helyéig, akkor kezdődik csak igazán a végjéték Kyra Eleison és a Sir számára. Mindeközben Lyle-t is megérzi a pecséttel a kezén, melyet a kölcsönzött külső fed.

Hazalátogatás
A Kúria környéke

- Továbbra sem tudom, hogy a fekete szőr, vagy a neve győzött meg téged jobban, hogy Armort válasszuk. - Simítja meg Lyan is a lovat, halvány mosollyal tekintve Scorpia felé, mielőtt felpattanna a szekérre, hogy a ponyva alá mászva kezdje el ellenőrizgetni a csomagokat. - Kár, hogy nem tudjuk Zöldet is elhozni, de sajnos azt se tudom, hogy hol van jelenleg szegény. - Nosztalgiázik el az udvari öreg hátas emlékén, kivel már saját "halála" óta nem találkozott. A szemtelen megjegyzésre csak egy szemöldökfelvont pillantást és egy gúnyosan a levegőben küldött csókot kap válaszul a félelf leányzó.

A komolyabb témára megáll egy pillanatra a leltározásban. - Ezt majd azért bővebben is kifejtheted... - Sóhajt egy aprót. - Van mivel számot vetnem. - Bólogat a nő felé halvány mosollyal, majd folytatja a rakományuk átnézését. Egyszerű, de vastag úti ruházata nagyon kényelmes, amit pakolászás közben tapasztalt meg igazán.

- Jól van már, mindjárt indulunk sörényesek. - Mászik ki előre, amint végzett hátul, játékosan rásimítva Scorpia hajára, hogy nyomatékosítsa a jelzőt, még egy kicsit oldalra is dönti kedvese fejét. Amint mellé ül, azért kárpótlásul kap egy gyors puszit Scorpia, majd megfogva a gyeplőt meg is indítja a szekeret Lyan. - Miért, a Kúriából elkobzott italok nem felelnek meg a hölgy ízlésének? - Kérdi ugyanabban a játékos hangnemben, ahogy kényelmes tempóban fordulnak rá a délkelet felé vezető útra. Valóban a Kúria kamrájából, a Közös Terem pultjából, és még az istállóból is Armor számára rengeteg ételt és italt csomagoltak, hiszen az majd úgyis újratermelődik az épületben. Kár, hogy amit elhoztak az már nem élvezi ezt a varázst, így kénytelenek lesznek út közben ezt is pótolni.

A reggeli gyengéd pára, mely megcsillan a fák még levéltelen ágain, jelzi már a tavasz közeledtét. Viszonylag jó időszak arra, hogy megtegyék ezt a hosszú utat, és ha mégis sok sárral találkoznának, megvan hozzá a képességük, hogy ne akadjanak el sehol... legalábbis, ha csak rajtuk múlik.

Út az emlékezéshez - #6
/ A dolvuri erdőség felé - Székváros körüli erdő -kunyhó/

Elara mosolya felderült, amikor Jeremiah vidáman válaszolt neki, és a könnyed játékosság, amit a fiú hozott a kunyhóba, valósággal betöltötte a helyiséget. Az ő nevetése is csilingelő volt, ahogy megrázta a fejét.

-Majd holnap meglátjuk, igaz? - ismételte Jeremiah szavait, de tekintetében ott csillogott a kihívás. - De ne lepődj meg, ha megleplek. Néha több rejlik valakiben, mint amit elsőre gondolnánk.
A táncra invitáló mozdulat meglepte Elarát, de nevetve hagyta, hogy Jeremiah megforgassa. A könnyed forgás után belekapaszkodott a fiú vállába, hogy egyensúlyát visszanyerje.

-Ha táncolunk, zenélni már nem is kell – mosolyodott el, majd játékosan hozzátette: – Te leszel a ritmus, én pedig követem.
Ahogy Jeremiah nevetett és vezette őt, Elara szinte érezte, hogy a világ nehézségei egy pillanatra eltűnnek. A fiú ügyetlen, mégis határozott mozdulatai mosolyt csaltak az arcára, és mikor Jeremiah szavai a vidámságról szóltak, csak bólintott.

-Vidámnak lenni jó – mondta lágyan. – És ha én lehetek az oka, annak még jobban örülök.
Jeremiah mélyebb gondolatai azonban lassan feloldották ezt a könnyed hangulatot. Elara érezte a fiú pillantásának súlyát, ahogy beszélt. A szavak a lány szívéig hatoltak, és amikor Jeremiah arról beszélt, hogy a társaság boldoggá teszi, Elara megállt egy pillanatra. Tekintetük találkozott, és a mécses fénye mintha erősebben pislákolt volna.

-Nem hiszem, hogy a zene hatása alatt állsz-mondja csendesen szemeit fürkészve- De ha mégis, talán most nem is bánom annyira..-vallja be szelíden mosolyogva.

Ahogy Jeremiah karja újra köré fonódott, Elara érezte a közelségük különös erejét. Mintha minden lélegzetvételükkel egyre mélyebbre kerültek volna ebben a pillanatban. A kimondatlan vágy és a visszafogott érzelmek feszültsége szinte tapintható volt.

Elara egy pillanatra hagyja, hogy a tánc könnyed mozdulatai elűzzék a gondokat, és Jeremiah erős karjai biztos pontot jelentsenek. A mosolya ott bujkál az ajkán, amikor szembenéz a fiúval, akinek szavai egyszerre komolyak és játékosak. Ahogy azonban a kérdés elhangzik, az ő tekintete is elkomolyodik, barna szemei mély gondolatokról árulkodnak.

-Jeremiah,szerintem a múltunk olyan, mint egy folyó – mondja halkan, kissé elrévedve. – Nem választhatjuk meg, honnan ered, és néha nem is tudjuk, milyen viharokat hordozott. De ahhoz, hogy igazán megismerjük önmagunkat, végig kell követnünk az útját, akár fájdalmas, akár nem.- Egy pillanatra elhallgat, és tekintetét a halvány mécses fényére szegezi.

-De talán nem is az számít igazán, hogy mi volt, hanem hogy mit kezdünk vele. A múltunk a tanítónk, nem a börtönünk. És ha te is így látod… akkor talán együtt tanulhatnánk meg, mit jelent szembenézni vele. – Hangja halkabbá válik, mintha félne, hogy túl sokat árul el a szívéről.
Elara visszafordul Jeremiah felé, és most ő az, aki a fiú szemében keresi a választ.

-És te? Te szembenéznél a saját múltaddal, ha tudnád, hogy fájdalommal jár? – kérdezi csendesen, de a hangjában ott bujkál a remény, hogy a fiú szavai választ adhatnak a saját félelmeire is.

Út az emlékezéshez - #6
/ A dolvuri erdőség felé - Székváros körüli erdő -kunyhó/

- Azt majd holnap meglátjuk - felel vissza vidáman Elara szavaira és valóban mintha egy csipet varázslat valami légies könnyedség költözne hirtelen a kis kunyhóba.

- Nem is az a lényeg hogy harcossá válj. Hanem az, hogy ha úgy adódik meg tudd védeni magadat. Nem leszek kíméletlen, de ezt komolyan fogjuk venni - csillog tekintete az alig pislákoló mécses fényénél. Ahogy pillantása végig halad a lány vékony karjain kecses derekán, íves csípőjén nem a harcos amazonok jutnak neki sem elsőre az eszébe.
De ahogy jöttek a nehéz percek úgy illantak is el és széles derűvel néz a lányra bizonygatva igazát.

- Persze hogy komolyan mondtam! Itt és most! Csak amíg táncolunk, ki fog zenélni ?- azzal meg is forgatná Elarát vidáman. Igaz nem egy őstehetség Jeremy a táncban de nagyon is határozottan bánik táncpartnerével, most éppen Elarával. Már a tánc közben teszi hozzá:

- Szó sincs kinevetésről de attól még lehetek vidám nem ?

A féktelen jókedvet pedig az elmélyedés percei követik mikor elgondolkodik Elara szavain. Lassan megérti miben áll ez a titok és valójában mekkora hatalom van a lány birtokában. Elara közelsége különös varázzsal bír, ezt érzi minden porcikájában de pár gondolatot azért még ez sem tud kiszorítani a fejéből.

- Igen ez a fő kérdés. Hogy azért mosolygok-e rád mert még a zene hatása alatt vagyok vagy egyébként is mosolyognék rád mert a társaságod boldoggá tesz. - csalafinta mosollyal nézi a lány barna íriszeit. Az övéből persze kiolvasható az igazság.

- Szerintem te is tudod a választ. - karolja át szorosabban és keresi a választ mégis a lány tekintetében. Újra érzi hogy veszélyes közelségbe kerültek, olyan ez mint egy örvény. Muszáj tartania magát különben mit fog gondolni Elara, kéjutazásra hozta magával? Igyekszik úrrá lenni feltörő vágyain, hogy megcsókolja piros ajkait, de mégsem teszi és ebben segítenek a lány szavai is.

- Értem és megértem hogy ezt a módját választottad. És meggyőzött nagyon is.
Köszönöm hogy megmutattad!
Majd hosszasan elgondolkodik a lánnyal a karjában. ~Pedig olyan egyszerű és csodálatos lenne~ De ezt nem mondja ki.

- Elara... Az eszébe jutott már hogy a múltja .. lehet bármilyen? Lehet jó és lehet rossz is. Fájdalmakkal teli, csalódással. Akkor is ismerni szeretné ha nem kellemes, ha rossz önre nézve ? - teszi fel komolyan a kérdést. És egyre csak egy apró de fontos dolog jár a fejében.