Kinézet:

Alacsony, hóka gyermekforma, testi adottságainak hiányát kipótolja boglyas rőt hajának burjánzó kazla. Thalyssa kellemes vonásai üde szépség ígéretével kecsegtetnek a jövője tekintetében. A nőiség még egészen messze áll tőle, ám a gyermekkort már bakfisra cserélte. Bár gyermeknek magas volt, úgy tűnik az istenek nem bántak bőkezűen vele, mikor a testi paramétereket szabták: alig öt láb magas (150 cm), hátulról könnyen téveszthető össze félszerzettel, vagy egy magasabbra nőtt gnómmal, törpével. Fenékig érő rókavörös haja feltehetőleg göndör lenne, azonban a súlya hullámos, kusza boglyává húzza. A fésűvel hadilábon áll, nem szívleli. Bőre sápadt, rózsaszínes altónusú, testszerte anyajegyek pettyezik, bár legjellemzőbb az orr és homlok környék, a váll és a karok. Szemöldöke természetesen vékony (bár valószínűleg ő maga is rásegít a formázásra), orrnyerge keskeny, pisze. Felsőajka valamivel teltebb, mint az alsó, azokat előszerettel festi meg vörös bogyókkal. Az embernek legelőször a szeme tűnhet fel, lévén felemás. Balja barnászöld, míg jobbja kék. Álla, akárcsak homloka gömbölyű. Hóka testét testtájszerte hegek borítják, többsége vesszőtől van. Jobb kézfején csúnya vágás nyoma fehérlik, gyűrűs és kisujját nem tudja mozgatni, de nincs is igazán szüksége rá, lévén minden fontos ügyét bal kézzel látja el.

Magasságához mérten a hangja vékony, mondhatni kellemes-lehetne-. Hangos, gyakran rikácsoló, gunyoros. Az énekhangja kifejezetten borzalmas, a holtakat is feléleszti.

Ruházata változó, nincs kialakult stílusa.
Erdei, földes illat lengi körbe, ez leginkább a kenőcsöknek és olajoknak köszönhető.

Jellem:

Vad, ösztönös viselkedéséből és gondolkodásából kivehető, sosem tanulta meg igazán a klasszikus civilizációs szabályokat, viselkedésformákat melyet a városi népek vagy a falusiak képviselnek. Játékoss, nyughatatlan: örökmozgó, mindig valami csínyen, új ötleten töri a fejét. Rendetlen belül, kaotikus kívül, így tüntet a drákói elnyomás ellen, melyben nevelték (több-kevesebb sikerrel).
Tizenegy -nála jóval fiatalabb - lánnyal nevelkedett, ez jellemében is megmutatkozik. Viselkedésében védelmező, domináns, erős benne a felelősségtudat testvérei, vagy a nála fiatalabbak, gyengébbek irányába. Jól bánik az érzelmi kitörésekkel, szeszélyekkel, hajlamos a manipulációra, bár egyelőre nem tudatosan teszi. Territoriális, birtokló. Erősen dolgozik benne a dac, bár képes komolynak és fegyelmezettnek mutatni magát, mindig készül valami rosszaságra.
Mérhetetlen düh feszíti belülről -nem felejt, nem bocsát meg-, vadsága is ehhez köthető.

Előtörténet:

Anwari születésű, vizivárosi kölyök volt, azonban egészen korán elhajóztak vele a tenger másik felére. Gyermekka első éveire egyáltalán nem emlékszik, legkorábbi felidézhető emléke egy inas, bőrkeményedéses tenyér, mely az övét fogta, míg a rengetegbe vezette. Határozott léptek, susogó sötét ruha, ő pedig csak szökdécselt, ugrált és csicsergett egészen addig míg meg nem látta a magasra épített, hegyformájú kunyhót.

A házat egy aszott, töpörödött öregasszony lakta, annak adták oda. A férfi elment, ő pedig magára maradt. Hiába sírt, hiába rúgkapált, tüntetett, dacolt, senki sem jött érte, nem mentették meg, így aztán lassan beletörődött sorsába. Mint kiderült, az asszony nem volt olyan borzalmas, mint amilyennek a lány gondolta. Szigorú és következetes annál inkább. Régi nevét elvették, újat kapott: Thalyssa.

Neneke kunyhójában az erdővel kelt és nyugodott. Megismerte a nő pogány isteneit, vallását, rituáléikat. Megtanulta a kencék, főzetek és tonikok készítését, az állatok és növények titkait, a mérgek és gyógyszerek tudományát. Jó tanuló volt, mégis csapnivaló tanítvány. Izgága, nyughatatlan, mindig a csínyen járt az esze: így nénéjétől sokat kapott.

Utolsó éveiben megszaporodtak a boszorka tanítványainak száma, hamarosan tizenhárom kölyök rohangált a kunyhó körül. Idilljét magas, sötét alak érkezése szakította meg. "Neneke" legidősebb lánya irigylésreméltóan szépnek hatott.

A legidősebb, és a sorban őt követő külsőre egészen különböztek, azonban a bennük feszítő elementális dühön osztoztak. Ez segítette őket az egymásra találásban. A legidősebb lány meggyőzte nénéjüket arról, Thalyssa elég idős ahhoz, hogy megkezdje új tanulmányait, más mester szárnya alatt, mielőtt átesne a Végső Áldozáson.

Így hamarosan a kör bezárult. Ahogy annak idején kézenfogták és bevezették az erdőbe, most kivezették abból, fontos dolgot bízva rá. Mert az igazság az, akármilyen következetesen is nevelték, szelíden, az erdő szeretetére és rítuáléira, ő mégsem felejtett... élénken él benne minden vágás, melyet az áldozásokhoz ejtettek, rítus, élet és halál. Mivel átlépte tizenhatodik nevenapját, így soron következő nagy rituáléja a Végső Áldozás. Thalyssanak esze ágában sincs feláldozni az életét, így kifejezetten motivált abban, hogy ha kell, isteneket öljön: egyet legalább is mindenképp.

Egyéb információk:

Kleptomán.

Thalyssa: Nevének jelentése tengeri düh. Neve első fele származására utal, második jellemére. A helyzet pikantériája az, dialektustól függ, hogyan fordítják. Nevének második fele épp úgy lehet düh, mint őrület.

Tenyereibe, talpaiba és belsőcombjaiba egy-egy mágia/kötődést segítő rúna van vésve.

A boszorkány eredeti nevét nem hajlandó kimondani, mivel az megfosztotta sajátjától. Így lett a nő Nénéből Nene, majd Neneke.
Mágikus képesség: természethívás, növénymanipuláció. Mindkettőt az idős boszorkánytól tanulta. Közvetlen kapcsolattal képes a növényzetet mozgásra bírni (támadásra, védekezésre), illetve a növekedésüket gyorsítani (pl.:kicsiráztatja a magot, érésre készteti a gyümölcsöket). Az erdei állatokat érzékeli, azoknak érzelmeire befolyással lehet, de irányítani nem tudja őket (pl: könnyebben csalja oda, érinti meg vagy ijeszti el a vadat, de befolyásolni nem tudja).

Kimagasló növényismerettel bír, -mivel sokat kellett a korát meghazudtoló fürgeséggel rendelkező mestere elől futni- menekülésben, rejtőzködésben tehetséges. Bábasághoz kapcsolódó ismeretekkel rendelkezik, de egyelőre csak segédként tudja a feladatokat elvégezni.

Az igazsághoz hozzátartozik: nincs vezetékneve. Második neve egy régi hiedelemből ragadt rá, melyben egy lófejű csontváz járja a házakat és kér bebocsátást. A házigazdának mindenféle kifogással élve kell visszautasítania a kérést, ha kifogy a mentségekből a lófejű szellem betör a házba, megissza az összes sört és kieszi az éléskamrát. Thalyssa előszeretettel animálja újra csínyjeihez a talált csontokat, hogy aztán azokkal riogassa a gyanútlan népséget.


KAPCSOLÓDÓ LINKEK:

Karaktert inspiráló zene:
https://tinyurl.com/55jj9p4c

A boszorka háza
https://tinyurl.com/bdybakut

Mari Lywd
https://tinyurl.com/4kjbrawy

Karakterkép nagyobb méretben
https://tinyurl.com/mt8rk7vw