Kinézet:

Larissa egy gyönyörű, lenyűgöző megjelenésű fiatal, alig 24 éves nő, aki minden szobába belépve magára vonja a figyelmet. Hosszú, sötétbarna haja lágy hullámokban omlik a vállára, olykor hanyagul felfogja, de mindig van benne egy kis rendezetlen elegancia. Különleges szemében sötétség bujkál – egyik írisze mélybarna, szinte fekete, míg másikba kékes fény vetül. A tekintete gyakran tűnik kiismerhetetlennek, mintha ezer titkot rejtene.

Bőre napbarnított, sima, de ha valaki elég közelről nézi, észreveheti rajta az apró, alig látható hegeket – múltjának nyomait. Alakja nőies és karcsú, mégis erőt sugároz, mintha a teste és mozdulatai is kifejeznék, hogy őt nem lehet csak úgy megtörni. Minden ruhája gondosan kiválasztott: kihívó, de sosem közönséges. Fekete csipke és sötét árnyalatok dominálnak az öltözékében.
Ő az a nő, akit nehéz elfelejteni. Nemcsak szépsége, hanem a kisugárzása miatt is. Egyszerre van benne valami megközelíthetetlen és vad, ugyanakkor olyan törékenynek tűnik, hogy az ember önkéntelenül is meg akarná védeni.

Jellem:

Larissa a túlélők közé tartozik. Bárhol is legyen, bárkivel is kelljen szembenéznie, mindig megtalálja a módját, hogy előnyt kovácsoljon a helyzetéből. Nem mutat gyengeséget, mert tudja, hogy ahol él, az a legkisebb rés is elég ahhoz, hogy valaki kíméletlenül belemarjon.
Szavai gyakran csípősek, gúnyosak, és imád dacolni másokkal, különösen Ruith-tal. Nem fél kimondani, amit gondol, és még ha kívülről úgy is tűnik, hogy meghajlik a szabályok előtt, valójában mindig megtart magában egy kis lázadást.

Okos, kiismeri az embereket, tudja, hogyan lehet manipulálni őket, hogyan lehet elérni, hogy azt higgyék, ők irányítanak – miközben valójában az ő kezében van az irányítás. Szenvedélyes, és ha valamit akar, azt megszerzi. De legbelül még mindig vágyik valamire, amit soha nem kaphatott meg igazán: a szeretetre.
Ő az a nő, akinek a világ tele van gyönyörű, csillogó illúziókkal, de a lelkében egy kisgyermek sír, aki sosem kapta meg azt az ölelést, amit igazán várt.

Előtörténet:

Larissa élete sosem volt könnyű. Egy szerencsejátékos és alkoholista apa nevelte fel a Székváros nyomornegyedében, egy olyan férfi, akinek egyetlen szenvedélye az ital és a kártya volt – a lánya számára soha nem maradt hely a szívében. Az anyját nem ismerte, csak annyit tudott róla, hogy egykor megpróbált kitörni ebből a világból, de nem sikerült neki.
Már egészen fiatalon megtanulta, hogy a világ nem igazságos, és hogy egy nőnek vagy elég erősnek kell lennie, vagy el kell tűrnie, hogy eltapossák. Amikor tizenhat éves lett, az apja elvesztette az utolsó esélyét is, és hogy elkerülje a halált, adóssága fejében egyszerűen eladta Larissát egy bordélyházba.

A lány az első időkben küzdött, de hamar rájött, hogy a túlélés kulcsa nem az ellenállásban rejlik. Inkább megtanulta kiismerni az embereket, játszani velük, előnyt kovácsolni abból, amit mások gyengeségnek hittek benne. Ahogy telt az idő, egyre feljebb küzdötte magát. Már nem volt áldozat, hanem valaki, akivel számolni kellett.
Amikor Ruith Morlian átvette a bordély irányítását, Larissa azonnal felfigyelt rá – és nem csak ő. Ruith az a férfi, akiért minden nő odavan, de valamiért Larissa különleges lett a szemében. Ő lett a "kiskedvenc", az egyetlen, akire a férfi többet figyelt, akit többször szólított magához.

Larissa tudja, hogy egy ilyen világban nem engedheti meg magának, hogy elgyengüljön. Mégis, legbelül van valami, amit már régóta próbál eltemetni: a remény. Az, hogy egyszer talán újra szerelmes lehet. Az, hogy talán valaki nem tulajdonként fog rá tekinteni, hanem nőként.