Lazarus Gryms
Nem: Férfi 
Faj: Elfajzott vámpír
Azonosító: #532
Utoljára aktív: 2025-03-20

Kinézet:

Kifejezetten magas, zömök egyedről beszélünk.
Csöpp, százkilencvenhat centi távolsága a földtől egy pillanatra sem ijeszti, vagy szédíti meg, annál inkább lesz magabiztosabb a kiállása.
Karcsúnak nehezen lehetne hívni, de nem is egy izom kolosszus.
Külsőre arra gondol az ember, "Hm ebben lehet erő!" hisz van rajta izom,
és akkor a hozzá viszonyított háromszor nehezebbnek tűnő párbaj partnerét repíti a szomszédos szántásokra, meglehet, kicsit újra gondolkodóba esünk.

Bőre sötétebb még is tompább zöldes árnyalattal jött világra, mely szemeinek erősen elütő kontrasztja melyek sárgák, gyűrűiben több-kevesebb vörös foszlányokkal.
Arcát három egymás alatt elhelyezkedő anyajegy íveli át, bár ezen az árnyalaton ember legyen a talpán aki megállapítja.
Vágott pupillájú, orra nyerge erős csontozatú, füle hosszú, hegyes. Szájából egy alsó, apró agyar kandikál ki mint maradék faji sajátosság, hiszen fogsora másik oldaláról egyszerűen hiánycikk. Többi foga is hasonlóan hegyes alakot öltve lapul meg barátságtalanul berendezett állkapcsában.
Maga az arca sem barátságosabb, ha már itt tartunk. Még azzal az összképileg szokatlan hosszúkás fejformájával is.
Haja töve tört fehér mely a végeiben sötét szürkébe torkollanak. Ez az árnyalat hasonlóan jelenik meg mellkasán és egyéb ruhát fedő területein.

Láb és kézfejei egészen termetesek, zömök, erős ízületek tartják össze.
Ujjai is vastag, fegyver emelésre edzettek.

Egy ideje már ugyanazt a zubbonyt hordja magán, sötét, koszos szín amit magára ölt. Annak nyakát durva, annál is sötétebb szőrzet borítja, melynek már csak a szaga durvább, hiszen valamikor még egy vérfarkas húzta magára a téli hidegekben.
Nadrágja hasonlóan sötét, azon is a kosz az ami egyedül mintát szab rá.
Cipője magas szárú, fűzős darab. Az idő azt is csínján fiatalítja hosszadalmas útjain.

https://www.kepfeltoltes.eu/images/2024/12/27/586ork_gyerek.jpg

Jellem:

'Zarus! Így hívták még annak idején közeli fele barátai, amíg volt még ki így nevezze.
De közeli ismeretség híján, a bizalom kapuja is úgy záródott méterenként összébb és összébb. A szemfülesek ezt az utca végéről is kiszúrhatják, aki ennél közelebb is elvéti, bizonyára szeme világa híján.
Ahogy említett arc berendezkedése, úgy jelleme sem sokkal bizalom gerjesztőbb ha teljesen új arcként jelensz meg a magánszférájában. Vagy akár a kocsma ajtóban ha épp rábámulsz, részlet kérdések.
Veszélyesnek tűnhet első voksra, provokálásra biztosan megindul feléd, de ha nem adsz különösebb okot az "első kézből indított önvédelemre" annyira nem is ártalmas mint ahogy fest. Hogy mik azok a különösebb okok, amik miatt fegyverhez is nyúlhat...jobb nem kideríteni!

Hangja meglepően mély, főként ha átlagos beszélgetéshez eszköze, mely a szituációhoz és a levegőben csapzódó feszültséghez mérten változó.
Hajlamos hangjával is dominanciát kicsikarni ahogy azt felemelve is egy erőt zsongó figyelmeztetés.

Az egész lénye zordnak tűnhet, merevnek, pedig léptei és harcon kívüli mozdulatai sugallnak afféle kifinomultságot, lazább tartása is olykor az egyetlen jele a békés üdvözlésnek.

Ezáltal személyisége is egy kérdőjel lehet azoknak kik a kisebb észrevételeikhez is bizalommal fordulnak.
Hozzá illő, ismertebb társaságokban egészen műveltnek nevezhető, igaz nem az ő bögre teája. Lehet ha nem is mondja szavakkal, a szeméből kiolvasni ha éppen ért valamihez.

Kellemetlen tekintete mélyebb gondolatokban gyökerezik, de ez a mélység nem jelent békét az egyenlőségnek. Sok fajt már csak vissza eredeztethetőleg elítél és ezt nem is szándékozik leplezni.
Ahogy sok mást sem, egészen őszinte a maga módján, mint testileg mint elmében, vagy egy röpke társalgás alkalmával.

Erős kiállás, erőt sugárzó karakter, még is a vonásaiban egy másféle küzdelem dúl. Valami szüntelenül zavarja. Mint aki folyton egyféle monológot ismételgetne a fejében.

Küzdelmek alatt hangos, hirtelen haragú, gyorsan kapcsoló, nehéz ellenfél.
Talán az ő fajtáját nevezhető kifejezetten ijesztőnek ha valamikor is harcba bocsájtkozik valakivel. Már csak ahogy elindul a másik felé, tudja, hogy fog lecsapni, hova és mikor. Természetesen a taktikája sem lehet minden alkalom adtán tökéletes vagy megbízható, de az erőt ami a testéből a fegyverébe irányít kellemetlen ellenfélnek mutatkozik mindenki számára ha egyszer egy találat a vége. Kétkezi fegyver a legkomfortosabb mely kézre áll, de a kisebb késekhez is van emez-amaz készsége a vámpír kolóniákból eltanulva.

Minden tartás ellenére, megvannak saját félelmei és gyengeségei is amit sosem volt szokása publikus információként kiadni.

Hogy épp min agyal, a fene se tudja megmondani ha csak az arcára tekintesz, de egy biztos valami témán mindig jár az a koponya, talán ha sírba helyezik akkor hallgat el véglegesen.

Előtörténet:

Lazarus Gryms. A keresztneve még egészen ismerősen csenghet a közeli ismerősöknek, viszont a vezetéknév egy ismeretlen anomália amögött a bizonyos Lazarus mögött. Nem is csoda, hiszen nem létezik, vagy ha mégis valaki más identitásaként.
Miért döntött úgy lassan huszonkilenc évesen (vámpír években mérve), hogy őszinteségét meghazudtolva álnévvel jár faluról-falura?
A szégyen. Mely dohos szagával belepte élete minden kis szegletét.

Lazarus félvérként jött e világra és igen, szégyenli.
Ork nő egy férfi vámpírral hált még annak idején, és bár Lazarus külleme anyja jegyeiről árulkodik főképp, még is a vámpír kultúrát követve nevelkedett kezdetekben atyja keze alatt egészen annak haláláig.
És bár volt rokon ki szárnyai alá fogadta ifjún, a közeg atyja halála után egyre elutasítóbb volt a sárgálló szempárral.
Nem is várt sokat hogy útjára bocsájtsa magát, valami ki nem ejtett megváltás reményében és természetesen azért hogy a család neve megmaradhasson annak látszólagos tisztaságában.

Fegyelemre, ravaszságra és bájra nevelve, kinevezett gyalogos útján járva mégis úgy döntött hogy ork küllemével próbál azonosulni,
(olykor több-kevesebb sikerrel) mellyel sok vérbe torkollott kanyart hagyhatott eddig maga után.
Akárhogy is, torz kinézete viszont sosem hagyott maga után néma reakciókat, főként Anwarion felé tartó útján ami fele talán nincs is hely, még csak a közelben egy fityinges kocsma sem ahol egy ork jöttét ölelésre tárva fogadnák.

Egyéb információk:

Magas, zöld, erős, még is egy igen elkorcsult vámpírról susmoroghatunk a háta mögött, akit talán már megfogantatásánál a halálnak ajándékoznának, de hát nem így lett.

Szívós testű, lényű vámpír, mely báj zöldell mint a rohadt élet de a nap ellen nem sok esélye van hosszútávon, rövid ideig bár elviseli azt, erős alkat.
De nem is igazán célja hogy megkedveltesse magát a világos napszakkal, az éjszaka gyermeke és orkság ide vagy oda, ezen nem tervezik változtatni.

Alsó állkapcsa kijjebb esése ellenére rendelkezik vámpír szemfogakkal, ami egészen megnehezíti az életét, nem is igazán a "természetes" utat szokta választani a táplálkozásra. Áldozatait többnyire így is-úgy is levágta volna afféle nézet eltérések címszavával így soha nem kellett eddig kifejezetten étkezés céljából válogatnia ha csak nem állatról volt szó.
Ami elé esett azt elfogyasztotta.

Általános vámpír írtó eszközök működhetnek, ha az ember belekalkulálja azt hogy erős (alapjaiban ork) testfelépítéssel rendelkezik.
Regenerálódása általános sebességgel bír kisebb sebeket illetőleg, viszont a nehéz termet végett a masszívabb izületeknek, izomzatnak ez már több időbe telhet mint vérszívó fajtársainak.
Akadnak egyszerűbb manipulációs képességei, melyet arra használ, már amikor egyáltalán használja, hogy megrémítse, elijessze az unszimpatikus társaságokat.
Arca is képes agresszív ráncba fordulva eltorzulni ha orrát felhúzva, fogait meresztené elrettentésképp, mely az egyetlen olyan arca amiben ténylegesen látni benne azt a vámpír vonalat.

-------------------------------------------------
Nem árulok zsákba macskát, alterek:
- Äräty