Asmodeus Distira [A tél szelleme] |
|
Nem: Férfi Faj: Félelf Azonosító: #517 Utoljára aktív: 2024-12-08 |
Ami kifejezetten érdekessé teszi őt és a hat menyasszonyt az hogy ha nincs az illetőnek varázs ereje, csak akkor látja őket ha meg akarnak mutatkozni. Viszont ha megmutatják magukat, első ránézésre azonnal nőnek nézné az ember. Tekintve a hófehér hópehely mintás menyasszonyi ruhát, és a gyönyörű hófehér hajzuhatagot, melybe a tél jégkék színei festenek csíkokat. A hófehér bőrén néha olyan mintha jégvirágokat lehetne felfedezni, és érintése is jéghideg, olykor úgy tűnhet már nem is él. Szemei kékje mindig változik, minél hidegebb van annál világosabb kékek. Arca finom és kecses vonásain viszont közelebbről megnézve azonnal látható hogy férfi, akárcsak a testén is. Kifinomult szaglása, és elképesztően jó látása félelf származásának köszönhető. A testéből nem árad melegség és hosszútávon nem is bírja a meleget. Ami miatt viszont gyakran halottnak hiszik az sokkal inkább alig hallható szívverése, és néha észrevehetetlenül lassú légzése.
A hat menyasszony mind drágábbnál drágább ruhákat visel, a kezüket kesztyű, az arcukat fátyol fedi, egyedül éjfekete hajukat láthatja szabadon az ember. Nem is mutatkoznak csak ha nevükön hívják őket.
A hat menyasszony ritkán szól, álltalában csak vele nevetnek, vagy éppen rajta. Mind a hat más hangszeren játszik, a uraknak éppen táncolni kíván kedve. Ha megszólalnak akkor pedig olyan mintha egyszerre mind a hatan beszélnének, de ritkán szólnak vagy cselekednek. Ezért kiismerhetetlennek és talán hátborzongatónak is tartják őket. A fátyol mögé nem engedik hogy bárki be lásson, ha valaki ezt még akarja tenni uruk védelmébe menekülnek. Ha uruk meg is mutatja magát, ők nem mindig, inkább elbújnak.
https://pin.it/1Vy3DjrK7
Nyugodt de rettenetesen szórakozott is. Szereti ugratni azokat akik nem látják és még azokat is akik igen. Mivel több ezer éve járja a világot a halandóknak istenségként mutatja be magát. Aki bármit megtehet ha akar. Nem keveredik konfliktusba, nincs olyan érdeke amiért megtenné, csak szórakozásból. Azonban rettenetesen gondoskodó és atyáskodó ha a védelmébe vesz valakit. Nagyon szeret tanácsokat adni, és még jobban szereti ha meg is fogadják őket. Ennek köszönheti Titusz is, hogy már úgy tekintenek egymásra akár a fogadott testvérek. A hat menyasszonyt pedig úgy védelmezi mintha húgai lennének.
Évezredekkel ezelőtt egy jeges és hideg világban, tizenegyedik fiú gyermekként látta meg a napvilágot. Mostoha apját nem érdekelte hogy nem az övé, neki csak még egy éhes szájat jelentett a gyerek, így hát nyugalomban töltötte gyermek éveit. Azonban a falunak volt egy rituáléja hogy minden éven szerencséjük legyen. A legszebb fiatal lányt minden éven menyasszonyi ruhába öltöztették és felküldték a hegyre. A tél szellemének áldozva őt. Így hát egyik éven nem más lett a menyasszony mint a húga Evelin, akit az anyja nem akart oda adni. Ő volt a legkisebb és az egyetlen leány gyermeke, ezért apjának is meg esett rajta a szíve. De hát mit tehettek volna, beöltöztették a lányra legjobban hasonlító fiúkat menyasszonynak. Aki úgy szerette húgát hogy ő maga vállalta az egészet. Mivel félelf volt gyönyörű arccal és finom nőies vonásokkal is megáldotta a sors, ugyan olyan zöld szeme és fekete hosszú haja pedig csak még több hasonlóságot adott nekik, így a csere nem tűnt fel senkinek. Hogy a hegyen mi is történt azt pontosan senki sem tudja. De amikor a falu vezetői rájöttek a cserére hogy kijavíthassák a hibát Evelint is fel kényszerítették a hegyre. Ami történt az viszont mindenkit meglepett. Ugyanis a leányt egy hófehér hajú jégkék szemű menyasszonyi ruhába öltözött elf kísérte haza. Aki utána szó nélkül eltűnt, és megkezdte utazását a tél, és hat gyönyörű menyasszony kíséretében.