Kinézet:

Megnyerő és sármos külsővel áldották meg, ami fajtájának hála jó ideig konzerválva is marad. Hosszú ében fekete haja keretezi szépen szabott, sápadt arcát, amin két szúrós, lélekbevájó, kéken világító szempár helyezkedik el, gyakran összehúzott szemöldökkel, keskeny orral és halk ajkakkal karöltve. Haját szereti kibontva hordani, ritkán fogja össze. A markáns archoz egy ruganyos és arányosan izmos test csatlakozik, ami jó néhány heget takar a hátát illetőleg. Ruházatát nézve szeret elegánsan öltözni, ezzel is kimutatva stílusát és a hovaiságát. A fekete, arany, vörös színeket részesíti előnyben a megjelenésében, amik összhangban passzolnak a jelleméhez is. Az oldalán ott lóg hőnszeretett kardja Viper, ami nélkül sosem mozdul ki, úgy tartja a kezének éles és mérges hosszabbítása. A nyakában egy vörös vércsepp alakú rubin kő nyaklánc díszeleg, ami mágiával felruházott, óvja a nap fényétől, és így szabadon járhat kelhet amikor akar, illetve valamennyi védelmet tud nyújtani a fénymágiával szemben, de nem tartósan és csak rövid időre .

Jellem:

Nem egy erkölcs bajnok, önző és csak a maga érdekeit tartja szem előtt leginkább, ezért előszeretettel csap be és gázol át azon aki az útjában áll. Természete általában komor és fagyos, de akadnak jobb napjai, mikor egész megkapó. Nem mondom, hogy reménytelen megzabolázni, de még senkinek sem sikerült. Nem beszél feleslegesen és bosszantónak is találja az üres fecsegést. Ha a helyzet megkívánja, akkor elő tudja venni a jobbik oldalát és egy ideig óráig tartja is azt, viszont nyálas, bájgúnár szintre sosem süllyed. Az egyetlen lény amihez tud kötődni az a főnixe, amit utazásai során kimentett egy szekta karmaiból, Scarletnek nevezte el és a madár is elfogadta őt társának. Talán nem is meglepő ha ismered a történetét, hogy miért is ilyen.

Előtörténet:

Avexis nem volt mindig vámpír, annak idején egy egyszerű halandó volt, egy nem túl fényes hátterű családba születve, messze az Anwari tartománytól.
Az anyja elég beteges volt és meghalt, mikor még néhány esztendős volt a fiú, az apja pedig egy agresszív, iszákos fráter, aki gyakran megverte és megalázta őt.

Egy nap azonban olyan adósságba verte magát a férfi, hogy kénytelen volt a fiát rabszolgának eladni, hogy megválthassa tartozását a behajtható felé.
Azt azonban sem ő, sem a fiú nem tudta milyen karmok közé is került.
Vámpír volt a hajdani mestere és nem is akármilyen, befolyásos nagy nevű vámpír, de ez sajnos nem, hogy jó irányba fordította volna Avexis életét, hanem egy újabb rémálomba került.

A mestere kísérletezni kezdett rajta, válogatott kínzások módszerekkel, de a fiú erős volt és állta a sarat, nem akart meghalni, így nem, hiszen akik pokollá tették az életét nem maradhattak büntetlenül, revansot akart.
A "jutalma" végül az lett, hogy vámpírrá tette őt a nagyúr, hiszen tökéletes játékszer volt a számára, nem akarta, hogy kárba vesszen, ami egy végzetes hiba volt őt illetőleg.

Amint Avexis meghalt és átalakult, újonnani erőkre szert téve, a harag és az adrenalin ködösítette el elméjét.
Nem is habozott sokat, kivárta a megfelelő pillanatot, majd nekirontott a "gazdájának" akit olyan hirtelen ért ez a merénylet, hogy nem is nagyon volt ideje védekezésre.
Avexis eljátszotta már kezdetektől fogva, hogy tökéletes, odaadó, megtört szolgává lesz, így feljebb valója bizalmába tudott férkőzni, ezért érte hát meglepetésként az életére törés, elbízta magát.
A fiú lassú szenvedést szánt urának, mielőtt az kimúlhatott volna.
Egy rituálé kíséretében vérét vette, majd felfalta a szívét és az agyát, így az összes erőt a birtokába vehette.

Ez nem volt neki elég, még volt egy ember akit el kellett számoltatnia, mégpedig a tulajdon apja. Elment hozzá is és kegyetlenül elbánt vele, ahogy megfogadta magának és néhai anyja emlékének, majd felgyújtotta egykori otthonát.

Hamar híre ment, hogy a neves vámpír nagyúr elhalálozott és a helyébe lépett egy ígéretes újonc. A fiúból az évek sorra férfi vált, megtanult egy, s mást a kardforgatásról, a puszta kezes harcmodorról, illetve a mágiáról és saját képességeit is fejlesztette ezzel egyetemben.
Átvette néhai fogvatartója helyét a vagyonával és birtokával együtt, kiépített egy kapcsolati hálózatot és nevet, rangot szerzett magának a vámpírok és az alvilágiak között.

Amint úgy érezte ebből a helyből már nem tud és nem is akar mit kihozni, úgy döntött a rossz emlékekre való tekintettel, feléget szintén mindent és hátrahagyva a múltat, új helyet keres.

Egyéb információk:

Képességei:

Arkanikus pajzs: Amíg ez a varázslat aktív, néhány másodpercenként misztikus energiát sugároz, lövedékhullámokat bocsátva ki, amelyek pszichikai sebzést okoznak a mezőn belüli ellenségeknek és megzavarják a koncentrációt.

Bénítás: Eltudja szívni a célpont mozgási energiáját és ezt átalakítva, visszalőve belé megbénítva egy kis időre. Magánál lesz az áldozat, csak pár percig nem képes mozogni, ha csak az álló képessége elég erős a kitöréshez.

Emlékátvitel: Ha valakinek a vérét veszi és közben használja ezt a képességét, akkor, ha a másik félnek nem elég jó a mentális ellenállása, vagy szimplán beengedi képes olvasni az emlékeiben.

Életszívás: Egy közeli szövetségesből lecsapolt vér, azonnali regenerálódást eredményez, kis és közepes sérülésekből.

Entropikus felhő: Egy 8 méteres hatósugarú energia felhőt hoz létre, amely mindenkit pszichikai sebzéssel sújt, aki benne van a hatótávban.

Miazma: Gyengeséget és rosszullétet okozó aurát bocsát ki magából egy 5 méteres körzeten belül, ami mindenkire hat aki belép a körbe, amíg aktív a képesség.

Mana csapolás: Egy mágikus kötést hoz létre, amely az ellenfeléhez kapcsolja és elszívja annak a manája egy részét, ha szerencséje van és kritikus a találat, akkor szinte az egészet.

Köddé válás: Légnemű szürkés-fehéres, átlátszó, lebegő köddé alakul át, így a támadásokat nem tudja elszenvedni, cserébe ő sem tud olyankor támadni, amíg le nem jár a varázslat,vagy meg nem szünteti.

Denevér raj: Apró, de sok kis bőregeret idéz le, amik egységet alkotva megtámadják a kiszemelt célpontot, fizikai sérüléseket okozva.

Villanás: Képes a teleportálás szerű helyváltoztatásra, viszont ez csak addig működik, ameddig ellát, amit már nem lát oda nem tud átvillanni.

Ébredő rémálom: A 10 méteres hatótávolságon belül egy illúzió kísérti meg a célpontját amelyet úgy érzékel mintha a legrosszabb rémálma sújtaná ébren, ennek hatására megzavarodhat, célt téveszthet, illetve átavanzsálhat néhány támadás erejére, az ő oldalára ha nincs elég nagy pszichikai ellenállása.

Ezen felül amik a vámpírokra jellemzőek, a kifinomult látás, szaglás, hallás, erőnlét.

Gyengesége: A szentelt víz önmagában nem öli meg, de maró hatásával csúnya sebet tud rajta ejteni, ami lassabban gyógyul. Ha ledöfnék karóval, az csak hibernált állapotba, úgynevezett tetszhalálba sodorja, amíg az említett tárgyat el nem távolítják a mellkasából. A tartós vértelenség is egyfajta rügybeborulást okoz nála, de nem hal még csak legyengül. Abszolút végzetes csapás ha levágják a fejét, minden másból fel tud épülni. A fokhagymával meg semmi baja a népi hiedelmekkel ellentétben. Ami a szent varázslatokat, fény mágiát illeti, azoknak is ugyanúgy olyan hatása van rá mint a szenteltvíznek, nem öl, de tud sebezni rendesen.

Főnix madara Scarlet: egy felszabadított misztikus lény, amely önszántából szegődött mellé, miután megmentette őt a kultisták fogságából. A főnix képes a könnyével gyógyítani, hatalmas súlyt szállítani, újraéled a hamvaiból és legfőbb képessége lángcsóvák megidézése, illetve éles karmai.

Viper nevű kardja: Nem egy hétköznapi kardról van szó, alvilági nemesfémből kovácsolták, ötvözve egy kígyószerű démoni bestia méregfogával. A kard ezáltal mérgező bevonattal rendelkezik, ami ütősebbé teszi.