Kinézet:

Caerill egy majdnem 2 méter magas, kecses, de vállban széles, izmos alkatú elf nő. A testét bőrpikkelyvért takarja, fekete vastag pamut felsőt visel alatta, amelynek csuklyája kikandikál hátul, valamint fém alkarvédőt hord, a sérülések elkerülése végett. Emberi években már túlvan a hatvanon. A haja immár félhosszú, teljes egészében nélkülöz minden színt, egybe fehér. Barna fonott loboncát levágta. Barna csizmát, amelynek a sarkábanbeépített, ütésre kiugró penge találhaó, és zöld nadrágot visel, ennek az oldalzsebében egy fém boxergyűrű van rejtve kétoldalt, hátán hordja íját, amely masszív anyagból készült és szépen díszített, faragott ottani szokás szerint. Tegezében megannyi saját készítésű, más és más felhasználású nyíl sorakozik. Övébe akasztva hordja a kesztyűjét, amely vadászat vagy gyakorlás során azért még jól jön, valamint egy közepes tőrt, ami szintén elengedhetetlen az erdőben. Néhány szárított gyógynövény még, amelyet tarisznyája rejt, valamit magok, amelyeket még a kolóniáról hozott magával, minthogy errefelé annyira nem elterjedtek.

Jellem:

Természete inkább lobbanékony és sértődékeny, elf felmenőit nem meghazudtolva büszke és beképzelt.

Előtörténet:

Egy elszigetelten élő elf kolóniából származik, amely a Smaragd-felföld erdős, hegyvidéki részén tartja fenn a rendet. A Fehér-tengerig terjed ki a fenségterületük. Királynő által rájuk bízott határvédelmi feladatokat látnak el és vámszedés privilégiumát is megkapták az említett terület felett, mivel ezért fizetséget nem kapnak, így a beszedett adót sem kell beszolgáltatniuk a kincstárba. Egy újabb háború esetén pedig teljes mozgósítható létszámukkal a Királynőnek tartoznak feltétlen engedelmességgel. Mivel elszigetelten élnek viszonylag távol a városoktól így saját szokásviláguk alakult ki és az elfekre jellemző természetszeretetük és ragaszkodásuk a lehető legfanatikusabb. Már fiatal koruktól kezdve, még a leánygyermekek is szigorú harci kiképzést kapnak, főleg az íjkezelés és fára mászás terén, valamint a nehéz, sziklás terepen való minél gyorsabb áthaladásban jeleskednek.
Erre a kolóniára főleg jellemző a robusztusabb alkat, amely a fára illetve sziklára történő mászáshoz elengedhetetlen és mindennapi kellék, így íjkezelésük is erőteljesebb, masszívabb és rugalmatlanabb anyagokból készített ideget és íjtestet használnak.
Mivel a természettel összhangban élnek, néha rászorulnak egy kis növénymágiára, amely a magokból való gyors reprodukciót, illetve gyorsított növekedést eredményez. Ezt főleg a nők gyakorolják a kolóniában, hiszen a férfiak nincs idejük ilyenfajta „szórakozásokra”.