Rasmus Ardour
[Az árnyék]
Nem: Férfi 
Faj: Ember
Azonosító: #348

Kinézet:

Nagyjából 190 centiméter magas, az átlagosnál lényegesen edzettebb testalkatú fehér, de ugyanakkor napbarnított bőrű középkorú férfit takar a sötét öltözék. Nem izomkolosszus, de arányosan izmos külseje, markáns karakteres arca bizonyosan megragadja a szemlélő tekintetét, életkorát pedig nem csak ruházata miatt nehéz megállapítani. Ugyanis a mindenkori viselete a hosszú, földig érő, fekete és sűrű szövésű kapucnis palást nem sokat enged kifürkészni a külleméből így a se nem rövid, de nem is hosszú, enyhén hullámos barna haját sem láthatja igazán senki. Leginkább csak a mindig borostás arcéle és gyanakvó, mindent átható tekintete az, amely szembejön veled, de inkább igyekszik azt is, az idegen és kíváncsi tekintetek elől elrejteni. Öltözéke a palást alatt is egyszerű: kényelmes szövetnadrágot, bőr lovaglócsizmát és ugyancsak kényelmes és praktikus gyapjú szövött felsőt visel, amelyek a fekete szín összes létező árnyalatában pompázhat akár, ünnepnapokon esetleg még egészen sötét szürke, feketébe hajló színt is megenged magának. Egész megjelenése határozott ugyanakkor sejtelmes és légies és ez nem merül ki kizárólag az öltözékében és a viselkedésében….

Jellem:

Manapság már senki nem mondja meg róla, hogy a társaságok ünnepelt embere, aki mind szellemével mind jelenlétével bármely sereglet szórakoztatója és középpontja volt egykoron. Mostanra inkább a csendesség, a háttérbe húzódás jellemzi, és általában semmi jelét nem mutatja annak, hogy aktívan szeretne változtatni a világ folyó dolgain vagy érdekelné az akár. Pedig művelt tájékozott és olvasott is egyben, aki örömét lelte régen a dolgok változatosságában, és a világ sokszínűségében. Csak néha bukkan felszínre mélyen eltemetett valódi énje, az életet nagyon is kedvelő, sőt szinte hedonista módjára habzsoló férfi, aki a létezés tortájából élete során igyekezett minél nagyobb szeletet kivágni magának, főként annak örömet okozó dolgaiból, legyen szó bár csinos és ledér nőkről, bormámoros estékről, féktelen és szilaj duhajkodásokról. Ahogy élete egy csapásra megváltozott ezeket a hívságokat is kénytelen volt maga mögött tudni, talán örökre. Most már egyre ritkábban bocsátkozik beszélgetésekbe, sokkal inkább komor fásult és érdektelen és a könnyed és bohó témákat is száműzte gondolataiból és társalgási témáiból jó időre.

Előtörténet:

Egy szegény, de szabad paraszti családban nőtt fel, ahol a szüleinek öt másik nála fiatalabb éhes szájat kellett etetniük igen sok nélkülözés mellett. Mivel Rasmus volt a legidősebb a sorban, így számtalan a háznál lévő munka reá hárult, ezért idejekorán már gyermekként elsajátított sok praktikus dolgot. Hamar kiderült, hogy az egyébként égetnivalóan rossz és bajkeverő kis Rasmus a dolgokat nem csak hagyományos módon tudja orvosolni és a korán kibontakozó telekinetikus képességeivel sok borsot tört a szülei és egész környezete orra alá. Ugyanakkor apja és anyja, hogy a fiuk jövőjét és boldogulását biztosítva lássák, és talán, hogy megszabaduljanak a nehezen kezelhető fiútól beadták őt egy közeli mágus neveldébe. Itt spártai körülmények és drákói szigor várta a megszeppent fiút, aki ekkor még csak alig 10 éves volt. Ahogy mondani szokták teher alatt nő a pálma, és Rasmusra ez az elcsépelt szólás még sokkal jelentősebb érvényben vált igazzá. A mostoha körülmények megtanították minden fortélyra, amivel túljárhatott a mágus mesterek eszén, és idővel némely képességeivel még föléjük is magasodott. Ugyanis a mágikus képességek kimunkálása és gyakorlása ebben a környezetben a túlélésének egyik fő záloga lett. Mire húszesztendős lett elhagyhatta az iskolát és nem is nagyon bánták oktatói, hogy nem látják többé. Szerencséjére egy igazi mágus bizonyos Fabbretti mester a szárnya alá vette és mint segédjét alkalmazta mert látott fantáziát a szilaj fiúban. Ettől kezdve Rasmus habzsolta az életet: Meg volt a szükséges anyagi biztonsága és belevetette magát Székváros éjszakai életének forgatagába. Jó kiállású délceg ifjúként hétről hétre törte össze az utána epekedő sokszor nemes kisasszonyok szívét, és számba se tudta venni hónap végén hányszor és milyen baldachinos ágyból kelt ki röpke ismeretségek és légyottok után. De ez az ámokfutás sem tarthatott örökké, de nem ám. Nem nagyon tudott ő ráunni a báli csillogásra, és arra, hogy mindenütt ünnepeljék az úri körökben. A házigazdák a lélegzetelállító mutatványaiért és sokszor titkon megkötetett szolgálataiért becsülték, az úrinők és leányok pedig a társaságára és figyelmére vágytak. A baj az volt, hogy Rasmus nem ismert ebben határt. És megtörtént egyszer, hogy egy zászlósúr leányát ültette fel egy kiábrándítóan rövid románc után, aki bánatában az Özvegykönnybe ölte önnön magát. A zászlósúr elkeseredésében bosszút esküdött és Fabbretti mestert megzsarolva elsőként kirúgatta az akkor már több mint harminc esztendős Rasmust jól megszokott kényelmes állásából. De ez nem volt elég. Egy nagyhatalmú varázslóval a zászlósúr olyan átkot zúdított a fiatal férfira, amely megváltoztatta és tönkretette az addigi életét. Soha többet fényes nappal nem mutatkozhatott sehol. Ugyanis az átok szerint félig szellemmé varázsolta az ismeretlen mágus őt. Éjszaka vagy sötétben fel tudja venni emberi alakját és aszerint is él és létezik, azonban nappal, de főleg természetes fényben csak egy árnyék. Egy árnyék, amelynek szüksége van olyan emberi lényre, amelyhez kötődve és amelyből erőt merítve létezhet nappal is. Ennek hiányában nappal sötét helyek rabja marad melyeket elhagyni nem tud az éjszaka beálltáig. Ereje a sötétség múltával ahogy jő a reggel egyre fogy és ha talál is olyan egyént, aki önszántából megsegíti és ad az élete vizének forrásából, akkor is csak sötét foltként tudja követni a napvilágnál. Ilyenkor is jelen van kiséri társát bárhova de képességeinek csak elenyésző részét tudja használni és akkor is a gazdaszemély életerejét csapolja meg ha mágiáját alkalmazza. Ebből fakadóan egyetlen célja az életének immáron, hogy megtalálja a megátkozóját és az átkot valahogy semlegesítse. De ezt egymaga nem tudja nyilván végrehajtani, és sok más dologra is képtelen az átok miatt. Ugyanakkor mivel egyszerre a létezés két síkján is jelen van, rengeteg olyan dolgot is lát vagy érez, amelyet a normális élők sohasem.

Egyéb információk:

Felszerelés Mágus lévén nincs szüksége különféle védőfelszerelésekre, sem páncélra sem pajzsra sem másféle holmikra saját épségének megóvása érdekében. Egyetlen vágó és szúrófegyvere a csizmája szárában lapuló díszes rövid tőr, bár azt meg legfeljebb vadászatra használja. A mágiáját erősítő és koncentráló, rúna vésetekkel gazdagon ellátott varázsbotját különösen rejtegeti, csak egészen kivételes esetekben kerül elő, viszont bármikor láthatatlanná tudja tenni, így az észrevétlen marad. Ennek a botnak a feje egy mérgeskígyó fejét mintázza, amelynek szeme helyén két varázskő lapul. Az idő folyásával kapcsolatos varázslatokra csak e felszerelése által képes, ha ezt a tárgyat nem használja, ezen varázslatokat nem tudja használni. Minden egyéb mágia melyet alkalmaz vagy az elsajátított tudás által, vagy különféle mágikus pergamenek használatával áll a szolgálatába, de azok erősségét és hatásosságát a varázsbot segítségével tudja növelni. Képességek Varázsbotja által képes az idő folyását lelassítani és akár meg is állítani igaz csak nagyon rövid időre. Az idő lelassítására (nagyjából felére a valóságosnak) körülbelül öt percig képes, a teljes megállítására azonban csak maximálisan egyetlen percig, és nagyon komoly energiákat igényel ez a mágustól. Azok a tárgyak és személyek melyek vele ekkor fizikai kapcsolatban vannak mind a tér-idő meghasadt állapotába kerülnek vele együtt, így egérutat tudnak nyerni a szorult helyzetekből. Telekinézis: igen magas szinten képes a hagyományos telekinézisre. Akár 100 kg-os tárgyat vagy élőlényt képes elmozdítani igaz csak pár centiméterre, viszont a könnyebb testeket arányosan nagyobb távolságokra tudja az akarata által mozgatni a térben. Ennek a dinamikája és az igényelt energia is arányos a kölcsönhatásban résztvevő impulzusokkal és a mozgatott tömegekkel. A metafizikai kölcsönhatás által fegyveres és akár puszta kezes támadásokat tud így eredményesen blokkolni. A telekinetikus energiákat szintén tudja irányítani és hatásukat fokozni a varázsbot által. Mentális érzékelés észlelés és hatás: Érzékeli a körülötte lévő élőlények, emberek érzelmi állapotát és bizonyos mértékig tud hatni rájuk. Nem gondolatokat csak érzéseket észlel és közvetít az érzelmi állapotát tudja a jelen lévőknek bizonyos mértékig befolyásolni. Fel tudja hívni magára a figyelmet, rokonszenvet tud kelteni, a bizalmatlanságot, gyanakvást és ellenszenvet el tudja altatni ésszerű kereteken belül. Rúnavarázslatok segítségével távoli helyeket tud megfigyelni igaz csak rövid ideig. Feltámasztás/felélesztés: alacsony rendű életformáknak tudja visszaadni az életerejét, a saját energiáit felhasználva. Nem igazi nekromancia mert csak rövid ideig hatásos és legfeljebb rágcsálókat és más kistestű primitív emlősöket tud így visszakényszeríteni az élet mókuskerekébe. Viszont növények esetében ez a beavatkozás akár végleges is lehet, új életet lehelve akár a fákba is. Az emberi alakját fel tudja cserélni a szellemtestre bármikor azonban a visszaváltozására az estét mindig meg kell várnia. Ha napfény éri akkor elhagyja az emberi alakját és a legközelebbi élőlény árnyékaként kényszerű sötét helyre húzódnia ahol meg kell várja a sötétség beálltát hogy visszaváltozhasson emberré.

Bónusz tárgyak és felszerelések:
  Mik ezek, és hogyan tehetsz szert rájuk?
A jutalomtárgyakat a mesélő karakterek osztják ki egy-egy kaland végén, ha úgy ítélik meg, hogy a játékosok ügyesen oldották meg a rájuk váró nehézségeket, rejtélyeket, vagy logikai fejtörőket. Természetesen nem minden mesélő oszt jutalmat a kalandja végén (erről tájékozódhatsz a mesélő adatlapján is), és nem is kötelező tárgyakkal jutalmazni a kalandorokat.

Amennyiben a mesélő úgy ítéli meg, hogy jutalomban részesülsz, beküldi a tárgyat és annak leírását, az pedig bekerül a karakterlapod „Bónusz tárgyak és felszerelések” részébe, így számodra is láthatóvá válik, mivel is rendelkezel pontosan.

A tárgyak használata és eldobása
A jutalomtárgyaknál nincs megkötve a mesélő keze: az ő fantáziájára van bízva, hogy miféle tárgyat kapsz, és az meddig használható. Arra viszont szigorúan megkérünk, hogyha egy tárgyat kijátszottál és mondjuk egyszer használatos volt (pl. egy láthatatlanná tévő varázsital), azt töröld a karakterlapodról.