Lythcia Gwen Amber
Nem: Nő 
Faj: Ember
Azonosító: #295

Kinézet:

Első ránézésre kopottas köppenyével, mely elfedve 165 cm magas alakját, szeplős arcával, piszkos - vörös hajával melyet rövidre vágott, egyszerű utcagyereknek nézik sokan. Szemei kék ékkőként ragyognak halvány rózsaszínű bőre miatt. Vonásai gyermekiek. Fogai fehérek, kézfeje - újjain a körmök rövidek és ápoltak. Lábán egy kopott sarut visel. Bár alkata nem látszik, izmos - hajlékony.

Jellem:

Általában semlegesen áll mindenkihez, nem kezdeményezi az ismerkedést de beszélget ha úgy adódik. Nem bízik senkiben, férfiakkal szemben távolság tartó. Segít másoknak ha kell, de nem feltétlen célja. Néha viccelődik, máskor elutasító. Nem hangulatfüggő, mindíg határozott céllal tudatosan cselekszik. Illemtudóan viselkedik ha a szükséges, intelligensebb mint amilyennek gondolják. Nagyon gyorsan tanul, jó megfigyelő. Néha kihasználja hogy gyermeknek nézik, manipulál másokat ha érdeke úgy kívánja. Szereti az állatokat, sokszor fontosabbnak tartja egy állat életét mint egy kalandozóét.

Előtörténet:

Hűvös szél fújt át a fák lombjai között, rémísztő árnyékokként mozgatva azokat a sötét éjszakában. A földre lapult, hallgatózott. Tudta, hogy élete bármikor véget érhet, csak idő kérdése. A kutyák csaholása már egészen közelről hallatszott, összeolvadva üldözői kiáltozásaival. Sérülése nem súlyos , de lassítja, alacsony termete miatt könnyen elrejtőzik ám a kutyák kiszagolják hollétét. Érezte el fog ájulni, próbált felállni de legyengült a vérveszteség miatt. Szívverése elnyomott minden hangot, szemei lecsukódtak, elájult. Gyengéden érintette arcát valami, enyhe ringatózást érzett mikor kinyitotta szemeit. Meglepődve látta, hogy egy kis majom néz rá kíváncsian. Egy függőágyban feküdt, körülötte több is volt. Ahogy körülnézett megállapította, egy hajón van mely számára ismeretlen cél felé halad. Nem emlékszik semmire, nem tudja hogyan került ide. Megpróbált felkelni, kicsit nehézkesen de sikerült a himbálódzó fekhelyéről felállni. Sebeit bekötötték, kicsit szédelget. Egy hangot hallott a háta mögűl. Mély rekedtes, mégis kellemes - biztonságot sugalló férfihang. - Lám magadhoz tértél, helyes már aggódtam hogy talán nagyobb a baj mint gondoltam! Mukhtát már ismered ( mutat a kis majomra) jómagam Rhagduz Targrash vagyok. Úgy is ismernek, hogy a Shintér. A hajó amin utazunk, egy különleges helyre tart, ahol biztonságba leszel. Ha van egy kis eszed, s ezt magam is javaslom maradj ott és próbálj új életet kezdeni! Tudom ki vagy, ismertem az apádat és az anyádat is. Mindketten az életükkel fizettek szerelmük gyümölcséért, érted. Nem tudom mire emlékszel, hogy mi minden fog majd idővel visszatérni. De eggyet mondhatok, kaptál egy második esélyt! Miközben a kis majom a vállára mászott, tétován állt, összezavarodva a történtek miatt. A férfi aki előtte állt, egy közel 2 méter magas fekete bőrű, izmos testalkatú matróz. Bal oldalt egy kis tőr van az övére helyezve. Rövid ősz szakálla van, fogai meglepően fehérek. Mosolya barátságos. Felvillanak képek, melyek a szüleivel kapcsolatosak. Emlékszik apja arcára, igen tisztán látja hegyes füle van. Anyja szerető kézzel érinti meg jobb oldalt arcát, miközben rá néz. Anyja ember volt. Hallja suttogó hangját, mit apjának mond. - Fel kell őt készítened, tanítsd meg mindenre, hogy megtudja védeni magát ha mi már nem leszünk mellette! Ő a mi jövőnk kulcsa. Amint nyolc éves lett, apja különböző egykezes kardokkal tanította harcolni - védekezni. Csakúgy mint a lándzsa közelharci fegyverként való használata vagy a hosszú íjjal való célzás - lövés. Dobótőrök használata, csapdakészítés - csapda hatástalanítás, nyomolvasás, rejtőzés. Merengéséből Rhagduz rázza fel, sürgeti menjen a fedélzetre mert hamarosan kikötnek, megérkeztek uticéljukhoz. A fedélzetre lépve hunyorog a napfény miatt, mi most oly fényesen ragyogott mintha kigyulladt volna az ég. Rhagduz sietve a hajó bal oldalához lép int hogy kövesse, miután kikötöttek a rampán át a kikötőbe indultak. Egy kereskedő kinézetű emberhez kísérte majd azt mondta a férfinak. - Ahogy megbeszéltük, itt hagyom a leányt! Majd felé fordult búcsúzóan. - Most elválnak útjaink, Mukhta veled marad, segítségedre lesz. Vigyázz rá, mert néha huncut tud lenni! Rhagduz visszatért a hajóra, a kereskedő egy kisebb ládát adott át neki majd ott hagyta a kikötőbe. Miután kinyitotta a ládát mosolygott, amit kapott az biztosan hasznára lesz. Elindult, hogy megismerje új hazáját.

Egyéb információk:

Két egykezes hosszúkardot csatolt övé két oldalára hüvelyével. Apjától megtanulta a páros kardhasználatot, speciális képességként pedig a penge örvény (gyors kardforgatás két karddal pengefalat képezve) illetve a pengetánc (két egykezes karddal gyors forgatással támadás). Továbbá egy hosszúíj, 20 nyílvesszővel. Apjának köszönhetően gyorsan - pontosan céloz vele. Speciálisan egyszerre két nyilvesszőt is ki tud lőni egy ellenfélre. Egy könnyű bőrvértet visel, amihez tartozik kar, lábszár, vállvédő. Továbbá 4db dobótőr, egy kopott sarú, egy kopott köpeny.

Bónusz tárgyak és felszerelések:
  Mik ezek, és hogyan tehetsz szert rájuk?
A jutalomtárgyakat a mesélő karakterek osztják ki egy-egy kaland végén, ha úgy ítélik meg, hogy a játékosok ügyesen oldották meg a rájuk váró nehézségeket, rejtélyeket, vagy logikai fejtörőket. Természetesen nem minden mesélő oszt jutalmat a kalandja végén (erről tájékozódhatsz a mesélő adatlapján is), és nem is kötelező tárgyakkal jutalmazni a kalandorokat.

Amennyiben a mesélő úgy ítéli meg, hogy jutalomban részesülsz, beküldi a tárgyat és annak leírását, az pedig bekerül a karakterlapod „Bónusz tárgyak és felszerelések” részébe, így számodra is láthatóvá válik, mivel is rendelkezel pontosan.

A tárgyak használata és eldobása
A jutalomtárgyaknál nincs megkötve a mesélő keze: az ő fantáziájára van bízva, hogy miféle tárgyat kapsz, és az meddig használható. Arra viszont szigorúan megkérünk, hogyha egy tárgyat kijátszottál és mondjuk egyszer használatos volt (pl. egy láthatatlanná tévő varázsital), azt töröld a karakterlapodról.