Cols Faaron
[A bűvölő]
Nem: Férfi 
Faj: Ember
Azonosító: #279

Kinézet:

Ránézésre harmincas éveiben jár, ami közel is van a valósághoz. Az átlagnál kicsit magasabb, és vékonyabb, mintha kicsit ki lenne nyújtva. Középhosszú sötétbarna haját hátrafésülve hordja, ami ezen az apró húzáson kívül egészen rendezetlen. Ovális arcformája az álla felé haladva egészen kicsúcsosodik, karakteres arcformát kölcsönözve neki. Íriszei ugyan kék színűek, de egy kis szürke is keveredett oda, elég halvány színt eredményezve végül. Szemei szinte mindig karikásak bár nem biztos, hogy a kialvatlanságtól. Egy vékony bajuszt leszámítva enyhén hegyes orra alatt nem tart arcszőrzetet sem. Szeme színe igazából egész küllemét meghatározza: Öltözködése kevés színt hordoz magában, legtöbbször a szürke valamely árnyalata tükröződök ruháiról, sötétszürke ing egy enyhe kékes beütéssel és egy fokkal világosabb tónusú hosszú nadrág. Hűvösebb napokon még egy szintén piszkosszürke köpeny is előkerülhet. Ékszereket ritkán hord magán, csupán egy ezüstgyűrű látható néha az egyik ujján, de változó, hogy melyiken.

Jellem:

Normál esetben egy elég komolytalan fazon, hajlamos a cinikusságra és csak úgy ömlik belőle a szarkazmus. Könnyen tud barátkozni bárkivel aki elfogadja a jellemét, azon kevesek pedig akik ellenszenvesek számára, könnyen találhatják magukat mindenféle tréfás de veszélytelen bűbáj célpontjaiként. Ha a helyzet úgy kívánja képes a komolyságra, illetve az udvari etikettben is egészen járatos, de sokkal jellemzőbb rá a komolytalan és viccelődő énje. Különleges képességként tartja számon, hogy helyzettől függetlenül képes valami szarkasztikus megjegyzésre.

Előtörténet:

Egy egyszerű földműves család harmadik sarjaként jött a világra, ezáltal nélkülözésben gazdag gyermekkora volt. Alig volt hat éves, mikor egy varázsló látogatta meg a felettük uralkodó nemes urat, ugyanis tanítványt keresett magának. Sajnos a nemes család gyermekeinek nem volt sok affinitása a mágiához, és nem is akarták elkötelezni magukat az egész életen keresztüli tanulás mellett. A mágus csalódottan hagyta el a kastélyt, ám ahogy átkelt a falu egyetlen utcáján, a kis Cols egyenesen és szó szerint belerohant. Az édesanyja meglátva a történéseket szaporán bocsánatot is kért, és már rángatta is volna el a gyereket, mikor a köpenyes férfi visszaintette. Lehajolva a kisfiúhoz alaposan szemügyre vette, talán még maga se tudta az indíttatást cselekedeteiben, de megpróbálta felmérni az alkalmasságát. Pár perc néma csend után végül közölte a szülőkkel, hogy tanítványának akarja fogadni a gyermeket. Mindannyian meglepődtek, talán legbelül még a mágus is, de a miérteket nem árulta el. A család persze hamar belement az ajánlatba, hiszen mesékben is ritkán fordult elő ilyen lehetőség, és reményt is láttak a helyzetben. Egy rövid utazást követően egy kisebb hegy melletti, elhagyatott toronyba kísérte újdonsült mestere, ahol pár másik hozzá hasonló korú fiúval megkezdődött a mágiatanulás rögös folyamata. Megtanult írni és olvasni, a varázsló megtanította az udvari etikett alapjaira, illetve társaival közösen kellett karbantartaniuk a tornyot, illetve elvégezniük a házimunkák nagy részét. Harmincas éveire jutott el arra szintre, hogy megtanult szinte minden bűvölő varázsigét amit a mestere tudott, viszont harci mágiához nem volt affinitása. Ekkor döntött úgy a mester, hogy elereszti tanítványait és vándorútra küldi őket mondván, ő már átadta nekik az alapokat, a többi már csak rajtuk múlik. Nem adott nekik mást mint alapvető felszerelést, és egy gyűrűt mely igazolja mágus létüket. Azóta is vándorol, és ahol lehet próbálja fejleszteni képességeit és új barátokra akadni, akiktől tanulhat valamit ha úgy adódik.

Egyéb információk:

Főként a felszerelések/tárgyak megbűvöléséhez ért. Korához képest nagyon jól ért a mágia eme szeletéhez, szinte állandó kísérletezései okán rendszeresen fedez fel új kombinációkat, és improvizálni is remekül tud. Persze neki is vannak határai, nem tud teljesen elpusztíthatatlan tárgyakat létrehozni csupán ahhoz nagyon közel állókat. Nagyobb energiabefektetéssel akár az adott anyag alapvető tulajdonságait is képes megváltoztatni, kedvence ezekből a fémek gumi szerűvé változtatása. Ritkán akad olyan kérés ilyen téren amit nem tudna teljesíteni, jól meg is él ebből. Harcban szintén a védekezés felé húz, képes egészen erős pajzsokat is létrehozni, de ettől hamar kimerülhet. Támadó mágiát nem ismer, de van egy többszörösen megbűvölt rövid kardja. Ez a kard pengeéles és még nem talált olyan dolgot, ami kárt tehetett volna benne. A helyzethez illően tud rá akár egy elemi bűvölést is helyezni. Rengeteget gyakorolt vele, ezért könnyen meglephet bárkit aki ujjat húzna vele. Mesterétől kapott gyűrűje szintén meg van bűvölve, folyamatosan kibocsájt egy gyenge mágikus jelet, ami lopásgátlóként funkcionál, mindig tudja hol van a kis tárgy.

Bónusz tárgyak és felszerelések:
  Mik ezek, és hogyan tehetsz szert rájuk?
A jutalomtárgyakat a mesélő karakterek osztják ki egy-egy kaland végén, ha úgy ítélik meg, hogy a játékosok ügyesen oldották meg a rájuk váró nehézségeket, rejtélyeket, vagy logikai fejtörőket. Természetesen nem minden mesélő oszt jutalmat a kalandja végén (erről tájékozódhatsz a mesélő adatlapján is), és nem is kötelező tárgyakkal jutalmazni a kalandorokat.

Amennyiben a mesélő úgy ítéli meg, hogy jutalomban részesülsz, beküldi a tárgyat és annak leírását, az pedig bekerül a karakterlapod „Bónusz tárgyak és felszerelések” részébe, így számodra is láthatóvá válik, mivel is rendelkezel pontosan.

A tárgyak használata és eldobása
A jutalomtárgyaknál nincs megkötve a mesélő keze: az ő fantáziájára van bízva, hogy miféle tárgyat kapsz, és az meddig használható. Arra viszont szigorúan megkérünk, hogyha egy tárgyat kijátszottál és mondjuk egyszer használatos volt (pl. egy láthatatlanná tévő varázsital), azt töröld a karakterlapodról.