~ Anwarion Szerepjáték ~
Anwarion
Mobil 1.0

Caeril Lerrithas
Nem:
Faj: elf
Azonosító: #251

Üzenet küldése

Kinézet:

Caeril egy majdnem 2 méter magas, kecses, de vállban széles, izmos alkatú elf nő. A testét bőrvért takarja, hosszú smaragdzöld pamut felsőt visel alatta, amelynek csuklyája kikandikál hátul, valamint bőr alkarvédőt hord, a sérülések elkerülése véget. Hosszú világosbarna haját néhol egy-egy tincs fehér is megtöri, mikor a hold rávilágít, ezüstösen cikázik rajta a fény, sokkal fehérebbnek tűnik, mint nappal. Ez a hegyekben gyakorta fogyasztott növények mellékhatása, hogy a hajuk itt-ott pigment hiányos kissé. Minden reggel azzal kezdi, hogy maga befonja rakoncátlan tincseit, ez már szinte beidegződés. Barna csizmát és zöld nadrágot visel, hátán hordja íját, amely masszív anyagból készült és szépen díszített, faragott ottani szokás szerint. Tegezében megannyi saját készítésű, más és más felhasználású nyíl sorakozik. Övébe akasztva hordja a kesztyűjét, amely vadászat vagy gyakorlás során azért még jól jön, valamint egy közepes tőrt, ami szintén elengedhetetlen az erdőben. Néhány szárított gyógynövény még, amelyet tarisznyája rejt, valamit magok, amelyeket még a kolóniáról hozott magával, minthogy errefelé annyira nem elterjedtek.

Jellem:

Természete inkább lobbanékony és sértődékeny, elf felmenőit nem meghazudtolva büszke és beképzelt.

Előtörténet:

Egy elszigetelten élő elf kolóniából származik, amely a Smaragd-felföld erdős, hegyvidéki részén tartja fenn a rendet. A Fehér-tengerig terjed ki a fenségterületük. Királynő által rájuk bízott határvédelmi feladatokat látnak el és vámszedés privilégiumát is megkapták az említett terület felett, mivel ezért fizetséget nem kapnak, így a beszedett adót sem kell beszolgáltatniuk a kincstárba. Egy újabb háború esetén pedig teljes mozgósítható létszámukkal a Királynőnek tartoznak feltétlen engedelmességgel. Mivel elszigetelten élnek viszonylag távol a városoktól így saját szokásviláguk alakult ki és az elfekre jellemző természetszeretetük és ragaszkodásuk a lehető legfanatikusabb. Már fiatal koruktól kezdve, még a leánygyermekek is szigorú harci kiképzést kapnak, főleg az íjkezelés és fáramászás terén, valamint a nehéz, sziklás terepen való minél gyorsabb áthaladásban jeleskednek. Erre a kolóniára főleg jellemző a robosztusabb alkat, amely a fára illetve sziklára történő mászáshoz elengedhetetlen és mindennapi kellék, így íjkezelésük is erőteljesebb, masszívabb és rugalmatlanabb anyagokból készített ideget és íjtestet használnak. Mivel a természettel összhangban élnek, néha rászorulnak egy kis növénymágiára, amely a magokból való gyors reprodukciót, illetve gyorsított növekedést eredményez. Ezt főleg a nők gyakorolják a kolóniában, hiszen a férfiak nincs idejük ilyenfajta „szórakozásokra”.

Egyéb információk:

Azért kelt útra, mivel a kolónia úgy döntött, hogy az elszigeteltség hátrányos lehet számukra, így néhány fiatalt szétküldtek a közeli vidékekre, hogy bejárva azokat, tapasztalatot és ismeretet gyűjtve térjenek haza, megosztva azt mindenki mással. Mivel Caeril is a nő tagok sorát gyarapítja, így neki is megtanították a növénymágiát, amelyet az ottani bölcs öreg elfek már évszázadok óta űznek, részben szükségből, így ha szükséges képes a nála lévő apró magvakból növényt sarjasztani illetve szaporítani vagy gyorsabb növekedésre bírni kisebb fákat, növényeket. Nem szereti, de képes rá.